A földmunkák megkezdése előtt régészeti feltárást végeztek a szakemberek. F: Bona Gabriella
Az 1999-ben alapított Bihar Közalapítvány kiemelten közhasznú szervezett, tevékenységét a bihari táj természeti és kulturális értékeinek megőrzése határozza meg.
A közalapítvány tulajdonában és kezelésében lévő bihari, illetve dél- nyírségi területek, védett és fokozottan védett fajok élőhelyei. A megvásárolt gyepek, szikes-tó, kunhalom, láp és puffer szántók a térség védett területeinek egységét, a zöld folyosókat segítik megteremteni.
A közalapítvány 2008-ban indította a Bihari vizes-élőhelyek rekonstrukciója és fejlesztése programját.
A rekonstrukció célja a korábban mesterségesen elvont vízkészlet biztosításával a vízrendezések előtti értékes, természet-közeli állapotú, vizes- élőhely kialakítása.
A fejlesztés a Hajdú-Bihar megyében Földes és Berettyóújfalu települések határában, a Sárréti-főcsatorna vízgyűjtő területén valósult meg. A terület egésze a Natura 2000 hálózat része, mivel teljes területe Bihari Különleges Madárvédelmi Terület, a gyepterületek pedig a Kaba-Földesi gyepek Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területhez tartozik, illetve az egész projektterület Magas Természeti Értékű Terület. A rekonstrukciós terület nagyobb része szántó, amelyen a vízrendezéseket, folyószabályozásokat követően szikesedés indult meg. Ennek megfelelően szántóként művelve nem képviselt sem jelentős gazdasági sem természeti értéket.
A víz mindig is meghatározó tényező volt a Biharban, elsősorban a sárréti vidékek életében. A folyószabályozások, az ármentesítési és belvízrendezési munkák után a terület vízben szegényebbé vált. A lecsapolási és csatornázási munkák elvégzésével megszűntek a korábban vízjárta területek, melyek egykor a rendkívül gazdag vízi élővilág életfeltételeit biztosították. A program keretében egy összefüggő vízrendszer kialakítása valósult meg, miközben négy nagyobb kiterjedésű vízfelületet hoztak létre, amelyek helyét a természetes régi folyómeder és az ember korábbi, tájátalakító beavatkozása jelölt ki. Az előkészítés során, földmérő, geodéta, műszaki tervező dolgozott a programon, az ő felméréseik igazolták a 18., 19. századi katonai felméréseken ábrázolt terepviszonyokat, a helyszínrajzokon látható kettős ősmedret, a valamikori folyómeder vonulat meglétét és nyomvonalát. A folyószabályozások előtt a Nyírségből érkező Kálló vize terült szét a területen, ma pedig a Törő-csatornán keresztül a Keleti-főcsatornából és a Sárréti-főcsatornából juttatunk vizet a feltöltéshez és a szükséges vízfrissítéshez.
2010-ben kezdődött a program kivitelezése, azonban az időjárás nehézségek elé állította a kivitelezőket, hiszen 150 éves csapadékrekordok dőltek meg, így a munka szakaszosan haladt. A kettős ősmeder programba bevont szakaszán két jelentős tájseb szűnt meg, amelyek a volt szovjet hadsereg laktanya komplexumának építése során keletkeztek. A vizes élőhely működtetéséhez 14 műtárgy felújítása, illetve létesítése, valamint 20 400 m3 föld elszállítása, beépítése vált szükségessé a meglévő objektumok – 42-es főút, idegen tulajdonú szántó, Sárréti-főcsatorna depónia – védelme érdekében. Az élőhely helyreállításával, fejlesztésével érintett terület nagysága, ahol konkrét beruházás valósult meg: 128,2 hektár. Természetvédelmi szempontból érintett hatásterület: 1536 hektár.
A megépült vízi létesítményekkel, maximális vízszint esetén 47 hektár válik értékes vizes élőhellyé, ezzel jelentősen javulhat az élőhelyvédelmi irányelv mellékletében szereplő fajok helyzete. A vizes élőhely sekély részei biztosítják azt a ma már igen ritka élőhely-típust, mely kiváló táplálkozó területként szolgálhat akár több ezer partimadár számára (nagy goda, bíbic, piroslábú cankó). A sekély, de nyílt vízterek a mélységüktől függően más-más fajoknak biztosítanak élőhelyet. A mélyebb részeken találnak táplálkozó területet a gázlómadarak és a récefélék. A kisebb kiemelkedések fészkelési lehetőséget biztosítanak a gulipán és a gólyatöcs számára. Mára már kisebb-nagyobb kiterjedésű nádas és gyékényes foltok is kialakultak, amelyekben elsősorban a nádi énekesmadarak, illetve a guvat és a kis vízicsibe tud költeni.
A terület részbeni legeltetésének köszönhetően megjelent hatalmas tömegű rovar gazdag táplálékot kínál a madaraknak és a területen szaporodó kétéltűeknek is.
Október végén került elárasztásra az élőhely, melyet a madarak szinte egyik napról a másikra elfoglaltak. Megérkeztek a vonuló nagylilikek, melyekből egy hónapig 5-8 ezer éjszakázott a területen. Azóta már több alkalommal kis liliket, vörösnyakú lúdat, illetve apácalúdat is megfigyeltek a területen.
A projekt területe a szomszédos andaházi és palocsai vizes és füves élőhelyekkel összefüggő rendszert alkot, így a Bihari-sík TK egyik legértékesebb területévé vált.
A Bihari vizes élőhelyek rekonstrukciója képgaléria
Amennyiben kérdése lenne programunkkal kapcsolatban, kérJük kapcsolati ürlapunkon írjon nekünk. Kollégáink hamarosan válaszolnak Önnek.