(Acrocephalus schoenobaenus)
Általában a növényzetből kiemelkedő nádszálakon, vagy más növényeken ülve énekel, majd onnan felemelkedve nászrepül. F: Kalotás Zsolt
A foltos nádiposzáta az olyan nedves, vízjárta, vagy sekély vízben álló nyílt területeket kedveli, amelyeken kisebb nagyobb nádas foltok, virágkáka (Butomus umbellatus) csoportok vagy más magas – a lágyszárú vegetációból kiemelkedő – növények is megtalálhatók. Gyakran települ a nedves kaszálókra is, melyeknek különösen azon részeit kedveli, ahol a mélyebb víz, árok, csatorna mentén magas növényzet található. A kaszálókon az előző évben visszahagyott ún. búvósávokban is rendszeresen fészkel.
Veszélyeztető tényezők:
Állomány szinten a foltos nádiposzáta ma még nem veszélyeztetett sem Magyarországon, sem Európában. Ugyanakkor az egyre melegebb átlaghőmérsékletű évek miatt a nyári aszályos időszakok is meghosszabbodnak, ennek következtében élőhelyei kiszáradnak, illetve megsemmisülnek. Manapság még mindig jellemző, hogy az aszályos tavaszokon a számára alkalmas élőhelyek jelentős hányadát leégetik. Ha ez későn következik be, akkor a költési időben nem áll rendelkezésre megfelelő fészkelőhely és táplálékkínálat sem. Ez a folyamat nemcsak a költésre alkalmas helyek számának fogyatkozásával, hanem a rendelkezésre álló táplálék mennyiségének csökkenésével is negatívan befolyásolja állományát.
A vizes, vízjárta élőhelyek fenntartása, más fajok, de az emberi tevékenység szempontjából is fontos feladatunk.
Kisebb területeken a helytelen kezelés, a költési időszakban végzett kaszálás, vagy a területre történő nagy mennyiségű vízbevezetés sok fészek pusztulását okozhatja. Ezek elkerülése érdekében a természetvédelmi és a gazdálkodó szervezetek együttműködése szükséges. Ma már Magyarországon rendkívül kis kiterjedésű azoknak a vizes élőhelyeknek a területe, amelyek nem védett természeti területen találhatók. A védett természeti területeken – nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület – a ritka, különös odafigyelést igénylő fajok legtöbbje fenntartható. A gyakori, nagy számú fészkelők megőrzése azonban a védett természeti területeken, a Natura 2000 területeken és a semmilyen védettség alatt nem állókon is odafigyelést igényel, a szükséges, vagy elkerülhetetlen gazdálkodási tevékenységek kíméletes és a legoptimálisabb időben történő végrehajtásával, melyekkel elkerülhető a tömeges költéspusztulása.
Természetvédelmi kezelés:
Kedveli az olyan élőhelyeket, amelyeken avas – előző évi – növényzet maradványai is megtalálhatók. Nem feltétlen szükséges számára a hó által lenyomott és összetömörített növényzet, de az avas szálakat eltakaró friss fajtások alkotta rejteket kifejezetten kedveli. Zsombékos vagy foltokban elhelyezkedő növényzettel tarkított élőhelyeken azonban rendszerint nem azok közé, hanem alájuk építi fészkét, ezért jelenlétéről ilyen területeken sokszor nehéz tudomást szerezni.
A nedves kaszálókon visszahagyott búvósávokban – amelyeket a következő év nyarának végéig meg kell őrizni – rendszeresen fészkel. A május végi kaszálások során az előző évi búvósávokat mindenképpen érintetlenül kell hagyni, mert a fészkek jelentős része ezekben található. A május végi kaszálások során az akkor még tojásos, vagy esetleg apró fiókás fészkek megóvásáról csak a kaszálás későbbre történő átütemezésével lehet gondoskodni.
Nádasok, vagy gyékényes nádasok szegélyében fészkelők csak akkor tudnak megtelepedni, ha a téli nádaratások során legalább foltokban, vagy sávokban visszahagynak számukra aratatlan részeket. A tarvágott nádasokban csak a szokásos május végi költési idejüknél később tudnak fészkelésbe kezdeni, ezért ezeknek a késői fészekaljaknak az esetleges megsemmisülését már valószínűleg nem követi újabb pótköltési kísérlet. A fő költési idejükre eső fészkelésük kedvezőtlen körülmények esetén kimaradhat, vagy annak sikeressége sokkal alacsonyabb mértékű lehet, mint amikor a számukra kedvezőbb, sűrű állományokban tudnak megtelepedni. Nagyon fontos azonban azt is tudni, hogy a friss nádasban – ha meg is telepszik néhány pár – az állomány sűrűsége meg sem közelíti az aratatlan nádasokban fészkelőkét. Mivel a foltos nádiposzáta nagyszámú – akár tömegesnek is nevezhető – faj, ezért az általa elfogyasztott táplálék nagy tömegén keresztül jelentős hatással van az élőhelyére, illetve annak környezetére is.
Fészkelőhelyein az őszi szárzúzások, vagy a téli nádvágások, gyékényesek letermelése esetén kisebb foltok visszahagyásával, vagy a csatornák menti néhány méter – de minimum 5-6 méter – széles sáv meghagyásával biztosíthatók megtelepedésének feltételei. Az ilyen módon visszahagyott sávok a következő évben letermelhetők, de ugyanakkor újakat kell meghagyni, hogy a következő tavaszon is legyen alkalmas növényzet a fészkelésükhöz. Csatornák esetén – amennyiben azok partja lehetővé teszi, hogy a növényzet mindkét oldalon azonos mértékben tudjon fejlődni – váltogatni lehet az egyes években a levágott és a vágatlanul hagyott oldalakat.
A nádasok égetése kerülendő, mert azok sűrűségeiben szinte minden évszakban előfordulnak olyan élőlények, amelyek a tűz elől nem tudnak elmenekülni. Az égetés ugyanakkor az olyan helyeken, ahol gépekkel nem tudjuk a kívánt mértékben lehozni a területről a növényzetet, foltokban megvalósítható természetvédelmi kezelési eljárás. Az égetésre (Tisztító tűz!) azonban kizárólag akkor szabad sort keríteni, ha az évek során olyan sűrűvé válik az avas növényzet, hogy egyrészt az már nem tud megújulni, másrészt viszont legelő állatokkal sem lehet eltávolítani a területről. Fontos azonban, hogy ilyen esetekben is csak foltokban szabad égetni, azért, hogy a területen telelő rovaroknak, vagy más állatoknak legyen honnan visszatelepülniük a területre, ha a tűz károsítaná azok állományait.
Mivel az Észak-Európában fészkelők nagy számban vonulnak át a Kárpát-medencén, nagyon fontos, hogy a nyár második felében – július/augusztusban – rendelkezésre álljanak olyan vízben álló nádasok, amelyekben megfelelő zsírtartalékot tudnak képezni a vonulás következő szakaszára. Mindez azt jelenti, hogy nem elegendő a kiszáradó nádasok vizét csak a költési időszakban biztosítani, hanem arról a nyár végéig gondoskodni kell. A Fertő, a Balaton és más nagyobb tavak esetében ez nem keletkeztet külön intézkedést, de főleg a Duna-Tisza közén a vízpótlás elengedhetetlen.
Foltos nádiposzáta képgaléria
Amennyiben kérdése lenne programunkkal kapcsolatban, kérJük kapcsolati ürlapunkon írjon nekünk. Kollégáink hamarosan válaszolnak Önnek.