Házi bivalyok és nyári ludak tömege jól megférnek egymás mellett. F: Viszló Levente
A Csíkvarsai-rétet 1982-ben nyilvánították védetté. Ezt követően, a már védett természeti területen, a meliorációs munkák elvégzése során érvényre lehetett juttatni a természetvédelmi érdekeket. Ennek köszönhetően ennek a korábban kiszárított egykori vizes élőhelynek az ismételt vízzel való ellátásáról sikerült gondoskodni. Az első élőhelyfejlesztő intézkedések már 1982–1984 között megtörténtek. Ekkor épült ki a környező dréncsövek és meliorációs árkok vizét a rétre vezető és szabályozott kezelését biztosító árok- és zsiliprendszer. Ennek köszönhetően már a következő években nagy tömegű, földön fészkelő – a nedves, vizes élőhelyekhez kötődő – madár tért vissza az egykori kedvelt költőhelyre.
A Pro Vértes Közalapítvány a Csíkvarsai-réten – az 1980-as évek kedvező tapasztalatait felhasználva – a Budapesti Természetvédelmi Igazgatósággal közösen 1994-ben újabb élőhelyrekonstrukciót valósított meg. Ennek az volt a célja, hogy a korábbi műtárgyak felújításával megteremtődjön a kiegyenlített vízháztartás biztosításának lehetősége. A beavatkozások eredményeként két olyan vízfelület alakult ki, amelyek a nyári időszakban sem száradnak ki, így az állatvilág (elsősorban a kétéltűek és a hüllők) számára menedéket nyújtanak, de az aszályos években vaditatóként is szolgálnak. Ezeken a vízfelületeken a madarak részére több fészkelősziget is készült, amelyeket azok el is foglaltak. Emellett még – a korábbi aszályos évek tapasztalatai alapján – egy olyan zsiliprendszer is épült, amely a szárazabb időszakban is tud vizet biztosítani az itt élő állat- és növényvilág számára. A kiegyenlítettebb vízviszonyoknak köszönhetően számos olyan madárfaj telepedett meg, amelyek korábban nem fészkelt itt, és ismét előkerült a korábban kiveszettnek hitt hármaslevelű vidrafű (Menyanthes trifoliata) állománya is.
A rendszerváltás után a Pro Vértes Közalapítvány tulajdonába került Csíkvarsai-réten, annak fenntartása érdekében elkezdődött a természetgazdálkodási ágazat keretei között az őshonos háziállatokkal történő élőhelykezelés. A gazdálkodás és a korábbi beruházások kedvező tapasztalatai alapján az Európai Unió által támogatott KEOP program segítségével készült el a Csíkvarsai-rét vizes élőhelyeinek legnagyobb léptékű – több mint 500 hektár kiterjedésű – természetvédelmi célú rekonstrukciója 2009–2010-ben.
Ennek a beruházásnak az volt az elsődleges célja, hogy a területen keresztülvezető Császár-víz gátjait a Csíkvarsai réten elbontották, ezáltal lehetővé vált, hogy a nagyobb árhullámok idején a víz visszaduzzasztva ne veszélyeztesse a település kertjeit, hanem ott terüljön szét, ahol még hasznot is hajt. Az egykori lecsapoló árkok és csatornák eltüntetésével természetesebb lett a táj, a víz szabadon kiönthet, visszahúzódhat lankás medrébe, így mérsékelni tudja annak szélsőséges hiányát vagy többletét. A munka eredményeként az állatok és a gyep kezelését végző gépek is könnyebben mozognak a természetes, árkokkal nem szabdalt felszínen.
Nem kell azonban hangsúlyoznunk azt sem, hogy a terület kiegyenlítettebb vízgazdálkodása milyen hasznos volt a kaszálókra nézve is. A nagyobb fűtömeg, de mindenekelőtt az aszályos évek negatív hatásainak mérséklési lehetősége, stabil takarmánybázist teremtett az itt élő magyar szürke marha és házi bivaly állomány számára.
A rekonstrukciók után nemcsak a korábban itt fészkelő fajok számára vált ismét alkalmassá az élőhely, hanem a speciális ökológiai igényű fajoknak is új élőhelyek készültek. Az élőhelyfejlesztő intézkedések hatására ismét stabil állománya alakult ki a korábban hatalmas tömegben itt élő védett halfajoknak, mint pl. a réti csíknak (Misgurnus fossilis), valamint a lápi pócnak (Umbra krameri), és a vonuló vadludak tízezrei telelnek itt, ezzel is jelezve a területen bekövetkezett pozitív változásokat. E hosszú ideje tartó természetvédelmi munkának köszönhetően zárult a vizes élőhelyek tápláléklánca, új fajként jelent meg a rétisas (Haliaeetus albicilla), visszatért a vidra (Lutra lutra), a nyári lúd (Anser anser), a törpevízicsibe (Zapornia pusilla), a haris (Crex crex). A Csíkvarsai-rét bekerült Európa 400 legjelentősebb madárélőhelye, valamint a hazai Natura 2000 hálózatba is.
A vizes élőhelyek a téli időszakban – a Csákvár és Csákberény mellett kialakított tavacskák felszínének befagyása után – szabadtéri jégpályaként szolgálják a téli sportok kedvelőit.
Vizes élőhely-rekonstrukciók a csákvári Csíkvarsai-réten képgaléria
Amennyiben kérdése lenne programunkkal kapcsolatban, kérJük kapcsolati ürlapunkon írjon nekünk. Kollégáink hamarosan válaszolnak Önnek.