Bihar Közalapítvány

Az 1999-ben létrehozott Bihar Közalapítvány tevékenységét a bihari táj természeti és kulturális értékeinek megőrzése, a biológiai sokféleség fenntartása, hazánk természeti képe szempontjából fontos, veszélyeztetett területek megőrzése, a természetkímélő gazdálkodási módok elterjedésének ösztönzése és e célok elérését elősegítő oktató, ismeretterjesztő munka határozzák meg.

Természetvédelmi célú földterületek

A Közalapítvány tulajdonában és kezelésében ötszáz hektár bihari, illetve dél-nyírségi terület van, amelyek védett és fokozottan védett fajok élőhelyei. A bihari tájegység egészére jellemző a mozaikosság. A Közalapítvány által megvásárolt gyepek, szikes-tó, kunhalom, láp és puffer szántók a térség védett területeinek egységét, a zöld folyosókat segítik megteremteni.

A Közalapítvány a túzok (Otis tarda) védelme érdekében 390 hektár földterületet vásárolt. A túzok, pusztáink egyik legértékesebb madara, melynek állománya az elmúlt évszázad során egész elterjedési területén jelentősen megritkult. Állományának csökkenését elsősorban a mezőgazdasági tájhasználat átalakulása okozta. A kiterjedt gyepterületekhez és extenzív mezőgazdasági kultúrákhoz szokott madarak nem tudtak teljes mértékben alkalmazkodni a nagytáblás, intenzív mezőgazdaság nyújtotta új körülményekhez.

A túzok manapság a gyepterületek és extenzív szántók – elsősorban lucerna, repce, őszi búza – alkotta mozaikos tájban találja meg leginkább a fészkeléséhez és teleléséhez szükséges feltételeket. A közalapítvány a tulajdonában lévő területeken olyan kezelést valósít meg, amely segíti legnagyobb madarunk fennmaradását.

Földes külterületén található a Bihari-sík egyik legnagyobb összefüggő gyepterülete, ahol a Közalapítvány szinte megalakulása óta legeltető állattartást folytat.

A döntően füvespusztai élőhelyet zsombékos, sásrét foltok tarkítják. A területen keresztül folyó Sárréti-főcsatorna, az egykori Kék-Kálló – mely a lecsapolások előtt a Sárrét vízi világát táplálta – ma is sok vízhez kötődő élőlénynek nyújt életteret. Száraz időben a csatorna mentén kialakuló sekély vízállások, mágnesként vonzzák a vonuló partimadarakat. Tavasszal és nyár derekától gyakori itt a réti cankó (Tringa glareola), nagy számban vonul át a sárszalonka (Gallinago galinago), olykor megfigyelhető a nagy sárszalonka (Gallinago media) egy-egy példánya is.A környék mozaikos szerkezetű, ecsetpázsitos és csenkeszes gyepein rendre megtelepszik néhány pár nagy goda (Limosa limosa) és piroslábú cankó (Tringa totanus) is. A frissen kaszált részeken a szalakóta (Coracias garrulus) is szívesen les sáskák és gyíkok után, míg elsősorban tavaszi vonulás során a kis (Numenius phaeopus) és nagy pólingok (Numenius arquata) csapatai is szívesen elidőznek ezen a területen. A kopár területek karakteres képviselője legtermetesebb pókfajunk a szongáriai cselőpók (Lycosa syngoriensis).

A nagy kiterjedésű pusztaterületet néhány hektáros erdőfoltok, szárnyékerdők színesítik, amelyekben az országszerte megritkult, fokozottan védett kék vércsék (Falco vespertinus) költenek sikeresen. A füves-puszta élőhellyel körbevett szárnyékerdő fészkelő madara a búbos banka (Upupa epops), az erdei fülesbagoly (Asio otus) és a kis őrgébics (Lanius minor).

Vizes élőhely-rekonstrukció kialakítására vásárolt földterületek

Földes településtől nem messze található védett természeti területen az Andaházi vizes élőhely-rekonstrukció, ahol egy bivalygulya legeli és teszi alkalmas költő és táplálkozó hellyé számtalan vízimadár számára a területet. A Bihar Közalapítvány e terület szomszédságában megvásárolt több nagy kiterjedésű szántót. Ezeket visszagyepesítette és a megfelelő műtárgyak kiépítésével a terület eláraszthatóvá vált. Így, a már létezőhöz kapcsolódva egy igen jelentős kiterjedésű, összefüggő vizes-élőhely alakult ki, mely a folyószabályozások előtti sárréti tájat idézi.

A területek természeti értékeinek bemutatása érdekében megvalósított programok

A Közalapítvány megalakulása óta nagy hangsúlyt helyez a természeti értékek megismertetésére, a természettudatos gondolkodás kialakítására.

A bihari települések oktatási intézményeinek pedagógusaival együttműködő, kölcsönös kapcsolatot alakított ki a Közalapítvány, amely a pedagógusokkal közös feladatának tekinti a térségben felnövő gyerekek természettudatos magatartásának kialakítását. Ennek szellemében minden évben sor kerül a gyerekek és pedagógusaik számára szervezett rendezvénysorozatra, amelynek célja a térség természeti értékeinek megismerése. Ezen a rendezvénysorozaton mindig nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy a diákok, pedagógusaik gyakorlati természetvédelmi ismereteket szerezzenek, a térségben dolgozó természetvédelmi szakemberekkel találkozzanak és a hagyományos földművelő és legeltető állattartást végző gazdálkodó életmód sajátosságait is megismerjék.