Jedlik nyos ProgramA gyepgazdlkods trtneti ttekintseA gyepgazdlkods eszkzei, gpeiKaszls eszkzei, gpeiA forgats s gyjts eszkzeiA zldtakarmny kszts eszkzeiSzrzz gpekAgresszv gyomKaszlsNemkvnatos tzParlagterlet
GalriaFrum
FELHASZNLKNAK

Email:
Jelsz:
Regisztrci »

A zöldtakarmány készítés eszközei

 

Egy természeti értékekben gazdag területen gazdálkodó és szarvasmarha állománnyal rendelkez gazdaság számára a optimális megoldás lehet, a késn, (július augusztus) zölden szenázsként, szilázsként történ betakarítás, amikor a kési kaszálásból adódó beltartalmi értékcsökkenést valamelyest ellensúlyozni lehet az erjesztéssel történ feltárással. Ebben az esetben a betakarítás során a gazdálkodó kevésbé van kitéve a szélsséges idjárási helyzetek szénabetakarítást nehezít tényezinek, ill. a szarvasmarhák megfelel minség erjesztett tömegtakarmányhoz juthatnak.

Magyarországon a szálastakarmányok dönt többségét a gyep és a lucerna adja. A hazai idjárási viszonyok mellett a gyep els kaszálásából általában jó minség széna készíthet, de a gyepek esetében is elfordul, hogy szenázst szükséges készíteni, míg a második növedéket legcélszerbben legeltetéssel hasznosítják. A pillangósok esetében azonban alapveten más a helyzet. A legtöbbször, négyszer kaszálásra kerül lucernánál az els és a negyedik kaszálás általában csapadékos idszakra esik, és ilyen idjárási viszonyok mellett célszer a lucernát is szenázsként betakarítani.

A zöldtakarmány a betakarításkor még nem késztermék, hiszen a lekaszált növény még él és lélegzik. Attól a pillanattól kezdve, hogy a növényt a gyökérzettl elválasztottuk, a további életfolyamatok fenntartása azoknak a táplálóanyagoknak a felhasználásával történik, amelyeknek végs soron az állati szervezetben kellene hasznosulniuk. Ebben a szakaszban a táplálóérték megrzése érdekében olyan technológiát kell alkalmazni, amely minimálisra csökkenti a veszteségeket. Silózáskor a spontán erjedés útján keletkez szerves savak (elssorban tejsav és ecetsav) pH-eltoló és baktericid hatása eredményezi a tartósított állapot kialakulását. Mivel azonban e folyamat csak oxigénmentes környezetben zajik, így alapvet fontosságú a silózott takarmány állandó tömörítése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ha friss vagy enyhén elfonnyasztott takarmányt silózunk (a szárazanyag-tartalom kisebb, mint 35%) végtermékként friss vagy fonnyasztott szilázst kapunk. Ha 40-45% szárazanyag-tartalomig elfonnyasztott füvet silózunk, a végtermék a szenázs.

A 10-20% szárazanyag-tartalommal rendelkez renden lév anyagot a megfelel nedvességtartalomra történ leszáradásig a kaszálás után visszamaradt állapotában, bolygatatlanul hagyjuk. A kívánt nedvességtartalom elérése után, a hozamtól függen a rendet vagy rendeket a bálázógép optimális leterhelésére, ill. megfelel munkakörülményeinek biztosítására össze kell rakni. A rend összerakása után a következ munkamvelet a bálázás. Mivel a nagyobb nedvességtartalmú anyag felszedése, tömörítése nagymértékben igénybe veszi a bálázók szerkezeti elemeit, ezért a hagyományos, hevederes berendezések kevésbé alkalmasak erre a célra, jobbak a szögletes-, illetve állandó bálakamrás hengeres bálázógépek. A bebálázott anyagot a bálázást követen max. 6 órán belül el kell zárni a környezeti levegtl, vagyis be kell csomagolni.

Ma még ezen eljárás elssorban a nagyüzemi szarvasmarhatartásra jellemz, de az utóbbi években kezd hódítani a kisebb gazdaságokban a zölden történ bebálázása majd becsomagolva történ erjesztése a különböz zöldtakarmányoknak. Éppen ezen igények kielégítésére a hagyományos szecskázással falközi silóban vagy tornyokban készített szenázs készítés gépei mellett, a folyamatos fejleszt munka eredményeként újabb és újabb „bálacsomagoló gépekkel” jelennek meg a piacon.

 

A bálacsomagoló berendezések közül a bálák egyedi befedésére különböz konstrukciójú gépek állnak rendelkezésre. A függesztett vagy vontatott kivitel gépek közül magyarországi üzemi viszonyok között azok használhatók elnyösen, melyek kiszolgálásához nem szükséges külön rakodógép, a bálát megfelel mechanizmus segítségével a csomagoló asztalra fel tudják venni, ill. csomagolás után a talajra le tudják helyezni. Az újabb fejlesztés gépek között a bálázóhoz közvetlenül kapcsolt, illetve azzal egybeépített gépeket is találunk. Csoportos bálacsomagolásra áttelepíthet berendezéseket lehet alkalmazni. Az eltér konstrukciójú bálacsomagoló gépek esetenként eltér technológiai munkamveletek alkalmazását igénylik. A csoportos bálacsomagolók kiszolgálásához minden esetben homlokrakodó gépeket célszer használni.  

Az egyedi hengeres bálák csomagolására alkalmas gépek közül a rakodógépekkel kiszolgálható gépek a legegyszerbb szerkezetek. Ezek a függesztett kivitel gépek az üzemeltet traktor hárompont függeszt berendezéséhez kapcsolhatók. Hajtását, mely hidrosztatikus az üzemeltet traktor hidraulikus rendszerérl kapja. A függesztkerethez mereven kapcsolódik a forgóasztalt tartó lap. A forgóasztal két vízszintes hengerbl áll. A hengerekre a bálát homlokrakodóval helyezik fel. A hengerek a bálát vízszintes tengely körül, míg az egész asztalt függleges tengely körül forgatja a hidromotor. A fólia tekercset a vázkeretre szerelt függleges tartón kialakított csapágyazott dobra kell szerelni, és a két adagolóhenger között átvezetve kell befzni a bálát átfogó zsineg vagy háló alá. A bála becsomagolása után a vágókés a fóliát elvágja. A becsomagolt bála a forgóasztal billentése után a gépet elhagyja (legurul).

 

A csoportos bálacsomagoló gépek stabil, áttelepíthet berendezések, melyek mködéséhez az energiát a saját motorból és hidraulikus rendszerbl álló aggregát szolgáltatja. Ezek a berendezések a vázkeretet alátámasztó járószerkezetbl, fogadóasztalból, keretszerkezetbl, fóliatartóból, vágószerkezetbl állnak. A fogadóasztalra a bálákat rakodógépekkel kell felrakni, a bálákat a fólia tekerkar folyamatosan tekeri körbe, miközben a bála folyamatosan halad elre és a talajra kerül, maga a csomagoló is folyamatosan elre halad. Az ily módon becsomagolt bálákból „bálahurkák” keletkeznek, melynek nagyságát a 2 hét alatt feletethet mennyiségnek megfelelen kell meghatározni.

  

Vontatott és függesztett silózógépek

Magyarországon a vontatott silózó gépek elterjedése egészen az 50-es évek végére tehet, ekkor kezddött el tartós elterjedésük a hazai takarmányozási technológiában fleg a silókukorica betakarításban. Legelször az orosz SZK-2,6 vontatott silózó jelent meg mely csak a lábon álló szálastakarmányok és a silókukorica betakarítására volt alkalmas, a vele párhuzamosan haladó szállítójármre történt a siló ürítése. A Budapesti Mezgazdasági Gépgyár hasonló elven mköd AS-1,8 gépe a maga után vonatott pótkocsira rakodott. Ezen gépek mindegyike külön gépkezelt igényelt a traktoroson kívül. A 70-es évek elejétl kezdve az önjáró silózók rohamos elterjedésével az azokhoz képest korszertlen kialakítású vontatott silózók gyártásának volumene csökkent, fejlesztésük lelassult vagy leállt. A vontatott gépek fleg a kis teljesítményük (30-50 t/h) és az önjárókénál általában rosszabb minség szecska miatt szorultak ki a nagyüzemi gyakorlatból.

 

Önjáró silózógépek és adaptereik

Az önjáró szecskázók, a nagyüzemi termelési viszonyok között, az arató-csépl gépekhez hasonlóan alapgépei a mezgazdasági termelésnek. Nagyüzemi szinten a korszer kérdz állattartás nélkülözhetetlen eszközei ezek. Használatuk a zöldtakarmány ellátásban mindennaposak. A szenázs alapanyagát képez szálastakarmányok, a silókukorica nagy többségét, a cs és a teljes növényi zúzalék alapanyagát pedig teljes egészében önjáró szecskázókkal takarították be nálunk az 1970 után. Az önjáró silózó gépek változatos kivitelben és nagyságban készülnek. Az adapter által betakarított anyag terelcsigán át kerül a tömörít etet hengerekhez. Az összenyomott anyag a szecskázódobba kerül. A felaprított szecskát a dob, esetenként egy dobóventillátor segítségével, a gép mellett haladó pótkocsiba fújja.

Az önjáró silózó gépekhez általában szántóföldi vágóasztal, rendfelszed adapter, továbbá silókukorica-betakarító asztalos, soros vagy sorfüggetlen adapter tartozik. Egyes nagy teljesítmény gépek áteresztképessége elérte a 100 t/h-t. A 70-es évek vége felé megérkezett az akkoriban már hazánkban is elismert nagy német betakarítógép gyártó, a Claas, az els Jaguár 80SF silózókkal, amik hasonlóan nagy népszerségre tettek szert, mint márka társaik,  magas áruk ellenére is. 1985-ben bemutatták hazánkban az új Claas Jaguar 600-as szériát, amely rendkívül jó kialakítása robusztus külseje, különösen nehéz terepviszonyokat leküzd járószerkezete és nagy silózási teljesítménye miatt hamar közkedvelt lett, és népszersége azóta is töretlen. Ma már nagyteljesítmény önjáró silózógép gyártásával nagyon kevés márka foglakozik, csak a nagy gyártók maradtak meg a versenyben.

Ma zöldf betakarítása önjáró silózókkal nem jellemz, de egyes természeti értékekben gazdag gyepterület kési vágásánál eltérbe kerülhet mint hasznosítási mód. Ez esetben a vágóasztal magasságának állításával kímélhetjük a gépet és az állatvilágot is.