Jedlik Ányos ProgramBemutatkozásA kutatás színhelyeiZámolyi-medencePutnoki-dombság, Nyugat-CserehátBükk-vidékSzatmár-BeregBorsodi MezőségBihari-síkA gyepgazdálkodás történeti áttekintéseA gyepgazdálkodás eszközei, gépei
GalériaFórum
FELHASZNÁLÓKNAK

Email:
Jelszó:
Regisztráció »
Bükk-vidék

1. Ózd: Szil-tető

A kutatási terület az Észak-magyarországi-középhegység nagytájban, a Gömöri– Hevesi-dombság kistájcsoportban, a Hangony-patak völgye mellett helyezkedik el. A patak völgyéből meredeken emelkedik ki a 250-260 m magas dombsor. Az évi középhőmérséklet nem éri el a 10 °C –ot. A leghidegebb hónap a január (-4 °C), a legmelegebb a július (+19,6 °C). A téli napok átlagos száma az országban a legnagyobbak közé tartozik, több mint 40 nap. A domboldalak meredek lejtése, az előforduló talaj és alapkőzetek rossz víztartó képessége, valamint a mikroklimatikus hatások következtében a terület klímája melegebb és szárazabb a környező területekétől. A kutatás az Ózd: Harmaci-dombok Különleges Természetmegőrzési Natura2000 Területet érinti, az Akasztó-domb és a Szil-tető vonulatának déli oldalán lévő legelőt foglalja magába. A legeltetés és az erózió következtében a csekély termőképességű talajon félszáraz irtásrétek stabilizálódtak. A félszáraz gyepek (Polygalo-Brachypodietum pinnatii) jelentős része természetszerű, a társulásra jellemző fajösszetétellel. 15 védett növényfajt ismert eddig, amelyek egyedszáma tízezeres, illetve százezres nagyságrendben mérhető. A védett növényfajok mellett értékes rovarközösségnek ad otthont a gyep, kiemelt tekintettel a lepkékre, 10-12 védett nappali lepkefajjal. A gerinces állatok közül a madártani felmérések szerint 21 faj számára szolgál a gyep élő- és táplálkozóhelyül.

 

2. Sajómercse: Szarvaskút

A terület Észak-magyarországi-középhegység nagytájban, a Bükkvidék középtájban, Bükklába kistájcsoportban, az Upponyi hegység kistájban helyezkedik el. Éghajlatára nemcsak a hegyvidék és a Sajó-völgy klimatikus hatásai együtt érvényesülnek. Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam 1850 óra, ez Magyarország egyik legkevésbé napfényes tája. Geomorfológiai szempontból az Upponyi-hegység északi előterében található dombvidék, 200-350 m tfsz. magasságú, erősen tagolt. A kutatási terület a Sajómercsei gyümölcsösök Különleges Természetmegőrzési Natura2000 Területet érinti. Az egykor erdős vegetáció jelentős részének kiirtása után legelőt alakítottak ki. A legeltetés következtében a félszáraz irtásrétek stabilizálódtak, amelyeket korábban évente, rendszerint tavasszal leégettek. A gyepterület évekkel korábban jelentős boróka állománnyal rendelkezett, de az égetések miatt teljesen kipusztult. A tüzek szintén negatívan érintettek egyes védett fajok állományát is. A félszáraz gyepek (Polygalo-Brachypodietum pinnatii) jelentős része természetszerű, a társulásra jellemző fajösszetétellel. Jelenleg 9 védett növényfaj található területen százas, illetve ezres tőszámban. A rovarfaunája az évekkel korábban történt nagy tüzek előtt gazdagabb volt. A gyep regenerálódásával a rovarközösségek is visszanyerik régi fajkészletüket. A nappali lepkék közül 8-10 védett faj ismert, éjjeli lepkéknél pedig fokozottan védett faj is előkerült a területről.

 

 

3. Sajómercse: Körtvélyes

A terület Sajómercse község fölötti hagyományos művelésű gyümölcsösök gyepeit foglalja magába. Klimatikus és geológiai viszonyai a Szarvakúthoz hasonlóak. A kutatási terület a Sajómercsei gyümölcsösök Különleges Természetmegőrzési Natura2000 Területet érinti. Sajómercse belterületével érintkezve hagyományos művelésű gyümölcsösök, szőlők találhatók. A csekély termőképességű talajon félszáraz irtásrétek stabilizálódtak, amelyeket korábban égettek. A félszáraz gyepek (Polygalo-Brachypodietum pinnatii) jelentős része természetszerű, a társulásra jellemző fajösszetétellel. Az alsó régióban mezofil franciaperjés kaszálórétek (Pastinaco-Arrhenatheretum elatioris) fordulnak elő. A település közelében elterjedtek az akácosok, amelyek vízmosások mentén hatolnak fel a terület értékes vegetációtípusaiba. 15 védett növényfaj ismert területről százas, ezres tőszámmal. Rovarközössége az idős gyümölcsfák és változatosabb vegetációszerkezet miatt gazdagabb, mint az ózdi és szarvaskúti területek. A védett nappali lepkék száma 13-15 faj.