« Vissza
A tzek hatsainak hazai s nemzetkzi ttekintseA tzek hatsainak vizsglata skvidki szraz s skvidki nedves gyepterleteken A tzek hatsainak vizsglata dombvidki gyepterleteken A nappali lepke felmrs eredmnyei rtkels s termszetvdelmi kezelsi javaslatokTzvdelmi szablyoksszefoglals

A nappali lepke felmérés eredményei

 

A nappali lepkés felméréseket a nem kezelés jelleg gyepégetések hatásainak vizsgálata érdekében végeztük 2006 – 2008 idszakban 3 kezeléssel érintett területen (Sajómercse: Szarvas-kút, Sajómercse: Körtvélyes, Ózd: Szil-tet – Akasztó-domb), 25 mintaterületen, összesen 53 ha-on.

A felmérések az egyes kezelési területeken belül különböz mintaterületeken zajlottak. A mintaterületek kézi kaszálással kezelt és kezeléssel nem érintett területek között oszlottak meg, a területen belül állandó útvonalon végzett ösvény menti számlálással.

Az összesen 25 mintaterület elssorban félszáraz gyeptípusokban volt kijelölve, oly módon, hogy a korábbi égetésekkel érintett részek kezelése és kezeletlensége közötti eltérések összehasonlíthatóak legyenek. Minden területen évente két felmérést végeztünk. Egyet júniusban és egyet júliusban. A felmérések idejét az idjárási viszonyok jelentsen befolyásolták. A felméréseket minden esetben napos, meleg idben végeztük, amikor a nappali lepkék a legaktívabbak.

A felmérések során, a három területen összesen 65 nappali lepkefajt sikerült kimutatni, amelybl védett 13 faj volt.

A védett, szk ökológiai tréshatárokkal jellemezhet lepkék szaporodási ritmusával összehangolt kaszálásokkal és megfelel elrendezésben visszahagyott kaszálatlan területekkel az ers hatású égetések után összeomlott lepkepopulációk regenerálódását segíteni lehet. Bár a dombvidéki, irtás eredet félszáraz gyepek rendszeres, az idjárási tényezket figyelembe nem vev kaszálása hosszú távon a gyepek homogenizálódásához vezet, amely a lepkék fajszámbeli csökkenését okozhatja. Ezért a száraz, aszályos években az égetések megelzése érdekében kell hálózatos sávkaszálásokat alkalmazni, majd csapadékosabb, nagyobb fhozamú években – a terület 20-30 % -án, mozaikos elrendezésben kaszálatlanul hagyott foltokkal – célszer a kaszálásokat elvégezni. Ezzel a módszerrel a kezeletlen, vastag favarral borított gyepek égetése során keletkez károk megelzhetk.

A kaszálás (korábban sok helyen legeltetés) megsznésével a félszáraz gyepekben elindultak a szukcessziós folyamatok, amelyek a cserjésedés, beerdsülés irányába vezetnek. Ezeket a folyamatokat a kezelés nélküli gyepekben korábban a tüzek akadályozták meg. A nagytömeg elhalt biomasszával rendelkez gyepek égése azonban a talaj fels rétegének átégésével jár, amely a gyepek szerkezetében és fajösszetételében is jelents változásokat okoz. A félszáraz gyepek jellegzetes közösségeibl az érzékeny fajok eltntek, vagy populációjuk összeomlott, sok helyen invázív fajok jelentek meg. Bár a kezeletlen gyepekben terjed tüzek a természetes szukcessziós folyamatokat megakadályozzák, a fajgazdag félszáraz gyepek közösségei mégis eltnnek, vagy degradálódnak a tzesetek következtében.

A biodiverzitást megrz kezelések a dombvidéki félszáraz gyepekben a tzmegelz hálózatos sávkaszálások az szi, vagy kora tavaszi idszakban, illetve a mozaikos elrendezés kaszálások, ahol a kaszálatlan részek elhelyezkedése és területnagysága évente változik. Általánosságban javasolt, hogy tüzes kezeléssel érintett területeken folytonosan égetlenül hagyott refugiális foltokat hagyjanak a lepkefajok számára.