« Vissza
A tüzek hatásainak hazai és nemzetközi áttekintéseA tüzek hatásainak vizsgálata síkvidéki száraz és síkvidéki nedves gyepterületeken A tüzek hatásainak vizsgálata dombvidéki gyepterületeken A nappali lepke felmérés eredményei Értékelés és természetvédelmi kezelési javaslatokTűzvédelmi szabályokÖsszefoglalás

A nappali lepke felmérés eredményei

 

A nappali lepkés felméréseket a nem kezelés jellegű gyepégetések hatásainak vizsgálata érdekében végeztük 2006 – 2008 időszakban 3 kezeléssel érintett területen (Sajómercse: Szarvas-kút, Sajómercse: Körtvélyes, Ózd: Szil-tető – Akasztó-domb), 25 mintaterületen, összesen 53 ha-on.

A felmérések az egyes kezelési területeken belül különböző mintaterületeken zajlottak. A mintaterületek kézi kaszálással kezelt és kezeléssel nem érintett területek között oszlottak meg, a területen belül állandó útvonalon végzett ösvény menti számlálással.

Az összesen 25 mintaterület elsősorban félszáraz gyeptípusokban volt kijelölve, oly módon, hogy a korábbi égetésekkel érintett részek kezelése és kezeletlensége közötti eltérések összehasonlíthatóak legyenek. Minden területen évente két felmérést végeztünk. Egyet júniusban és egyet júliusban. A felmérések idejét az időjárási viszonyok jelentősen befolyásolták. A felméréseket minden esetben napos, meleg időben végeztük, amikor a nappali lepkék a legaktívabbak.

A felmérések során, a három területen összesen 65 nappali lepkefajt sikerült kimutatni, amelyből védett 13 faj volt.

A védett, szűk ökológiai tűréshatárokkal jellemezhető lepkék szaporodási ritmusával összehangolt kaszálásokkal és megfelelő elrendezésben visszahagyott kaszálatlan területekkel az erős hatású égetések után összeomlott lepkepopulációk regenerálódását segíteni lehet. Bár a dombvidéki, irtás eredetű félszáraz gyepek rendszeres, az időjárási tényezőket figyelembe nem vevő kaszálása hosszú távon a gyepek homogenizálódásához vezet, amely a lepkék fajszámbeli csökkenését okozhatja. Ezért a száraz, aszályos években az égetések megelőzése érdekében kell hálózatos sávkaszálásokat alkalmazni, majd csapadékosabb, nagyobb fűhozamú években – a terület 20-30 % -án, mozaikos elrendezésben kaszálatlanul hagyott foltokkal – célszerű a kaszálásokat elvégezni. Ezzel a módszerrel a kezeletlen, vastag fűavarral borított gyepek égetése során keletkező károk megelőzhetők.

A kaszálás (korábban sok helyen legeltetés) megszűnésével a félszáraz gyepekben elindultak a szukcessziós folyamatok, amelyek a cserjésedés, beerdősülés irányába vezetnek. Ezeket a folyamatokat a kezelés nélküli gyepekben korábban a tüzek akadályozták meg. A nagytömegű elhalt biomasszával rendelkező gyepek égése azonban a talaj felső rétegének átégésével jár, amely a gyepek szerkezetében és fajösszetételében is jelentős változásokat okoz. A félszáraz gyepek jellegzetes közösségeiből az érzékeny fajok eltűntek, vagy populációjuk összeomlott, sok helyen invázív fajok jelentek meg. Bár a kezeletlen gyepekben terjedő tüzek a természetes szukcessziós folyamatokat megakadályozzák, a fajgazdag félszáraz gyepek közösségei mégis eltűnnek, vagy degradálódnak a tűzesetek következtében.

A biodiverzitást megőrző kezelések a dombvidéki félszáraz gyepekben a tűzmegelőző hálózatos sávkaszálások az őszi, vagy kora tavaszi időszakban, illetve a mozaikos elrendezésű kaszálások, ahol a kaszálatlan részek elhelyezkedése és területnagysága évente változik. Általánosságban javasolt, hogy tüzes kezeléssel érintett területeken folytonosan égetlenül hagyott refugiális foltokat hagyjanak a lepkefajok számára.