« Vissza
A kutats helyszneiGyomfajok elleni vdekezsGyalogakc (Amorpha fruticosa) Rekettyefz (Salix cinerea) Aranyvessz (Solidago spp.) fajokSiskandtippan (Calamagrostis epigeios) Japnkeserf (Fallopia spp.) Blvnyfa (Ailanthus altissima) Akc (Robinia pseudoacacia) A szukcesszi eredmnyeknt trtn becserjseds kezelse a Kaszonyi-hegyen
Akc (Robinia pseudoacacia)

 

Az akác Észak-Amerika keleti felének bels területein honos. Bartha Dénes, Csiszár Ágnes és Zsigmond Vince munkája alapján tudjuk, hogy az eukaliptusz után világszerte a legnagyobb területen termesztett lombos fafaj. Hazánkba a XVIII. század elején került be, díszfaként. Három évtizeddel késbb már kiterjedt területeket telepítettek be e fajjal. Az akác tömeges telepítésének idszaka 1865 és 1895 közé tehet, ekkor vált az alföldfásítás f fafajává. Az akácültetvények területi növekedése 1949 után újabb, töretlen lendületet vett. Napjainkban az erdtelepítések harmadán alkalmazzák, az akác területfoglalása 2003-ra megközelítette a 370 ezer hektárt. Ez a Föld akácállományának több, mint 11%-a.

Az akác hosszú élet fa. Az ids egyedek példányai a 200 éves kort is megérik, s ekkor törzsátmérje meghaladja az 1 métert. Magyarországon az akác elfordulásának határvonala egybeesik az április 25-30-ig elhúzódó fagyos napokéval. Az ennél késbbi fagyok levélpusztulást okoznak. Hozzávetlegesen dombvidéki területeink hmérséklete megfelel az akác legészakibb elfordulási területeinek.

Ahol az akác gyökeret ereszt, onnan szinte lehetetlen (volt eddig) kiirtani. Sarjadzóképessége, vegetatív szaporodása közismert. A talajban tömegesen felhalmozódó magja akár 50 évig is életképes marad.

Az akác nitrogéndúsító hatása súlyos problémákat okoz, a jellegzetes nitrogénkedvel növényzet kialakulásához, a terület flórájának elszegényedéséhez, faunájának átalakulásához vezet.

Három évig tartó kísérletezés után kezddött el a szatmár-beregi területeken a különféle akácállományok tömeges Medallonnal történ kezelése. Ennek során, az elmúlt 5 esztendben shonos állományokban elforduló ids egyedek, fasorokban és kisebb foltokban él középkorú és fiatal példányok illetve homogén, többhektáros középkorú ültetvényeken történtek meg a kezelések. Ezidáig összesen közel 5 ezer egyed kezelése, kiszárítása történt meg.

 

Alkalmazott kezelési módszer:

1. Pontszer bejuttatás (100%-os glifozáttal /gliphosate-isopropilamin/, szeptember végén)

  • (engedélyezett, III. forgalmi kategóriájú (szabadforgalmú) totál-gyomirtó szer)
  • Veszélyességi kategóriák:

·      méregkategóriája: „gyakorlatilag nem mérgez”,

·      méhveszélyességi kategória: „méhekre nem veszélyes”,

·      vízi szervezetekre vonatkozó veszélyesség: „vizekre nem veszélyes”.

  • Alkalmazni tervezett koncentráció: 100 %-os tömény oldat.
  • A kijuttatás módja:

·      Az akácfa törzsébe, 1 méteres magasságban 4-8 darab 8-10 mm-es átmérj ferdén lejt lyukat fúrni. Ebbe injekciós fecskendvel célszer a vegyszer bejuttatni, majd fatapasszal a sebet lezárni. Így a vegyszer kijutása illetve felhígulása is elkerülhet.

·      A ki nem száradt egyedeken a következ sszel újra el kell végezni a beavatkozást.

·      A kiszáradt egyedek letermelése és elszállítása a kezelés 2. esztendejétl javasolt.

 

Kezelési tapasztalatok:

  • A Medallon-nal kezelt akácegyedek több, mint 90%-a a következ tavaszon nem zöldült ki. Mintegy 10%-uk különböz, de ersen lecsökkent intenzitással (csökevényes levelekkel, féloldalasan vagy csupán 1 ág) hajtott ki.
  • A természetvédelmi célú beavatkozás után a kihajtott akácegyedek egy következ kezelés (szintén sszel) hatására kiszáradtak.
  • A vegyszeres kezelés utáni esztend szén, a kiszáradt akácos letermelése után sem tapasztaltunk sem gyökér-, sem tsarjképzdést.
  • A kezelést követen a kiszáradt akácok sem t-, sem gyökérsarjakat nem hoztak. Ezzel párhuzamosan a környez gyepes területekrl megkezddött a tollas szálkaperje (Brachypodium pinnatum) megjelenésével, a terület visszagyepesedése.
  • A kiszáradt akácegyedek oldalágai folyamatosan aprózódtak, majd ezt követen a lekopaszodott fák általában a 3. esztendtl tövüknél kitörtek.