« Vissza
A kutats helyszneiGyomfajok elleni vdekezsGyalogakc (Amorpha fruticosa) Rekettyefz (Salix cinerea) Aranyvessz (Solidago spp.) fajokSiskandtippan (Calamagrostis epigeios) Japnkeserf (Fallopia spp.) Blvnyfa (Ailanthus altissima) Akc (Robinia pseudoacacia) A szukcesszi eredmnyeknt trtn becserjseds kezelse a Kaszonyi-hegyen
Rekettyefz (Salix cinerea)

 

 

 

 

 

A rekettyefz shonos növényfajunk. Elssorban mocsarak, lápok vizes szegélyeinek nem túl gyakori növényfaja. Bizonyos helyszíneken hirtelen állománynövekedésük értékes mocsárréti és lápréti élhelyeket veszélyeztet. Egy ilyen élhelyi átalakulás fként a gerinctelen faunára gyakorol jelents hatást. 

A rekettye állományának visszaszorítását célzó munkák 6 esztendvel ezeltt kezddtek. Eddig összesen több mint 50 hektáron zajlottak a munkák, ezek eredményeit összegeztük.

 

 Alkalmazott kezelési módszer:

1. Szárzúzás

  • A vizsgálati területen az els két szárzúzásra a vegetációs idn kívül, februárban és novemberben került sor.
  • A késbbi szárzúzások idpontja a földön fészkel madárfajok (nádi sármány, berki tücsökmadár) fiókáinak kirepüléséhez igazodott. Ennek megfelelen június végén illetve július hónapban történtek.
  • A szárzúzás 2 méter szélességben történt.

2. Szárzúzás és kaszálás

  • A vizsgálati területen az els két szárzúzásra a vegetációs idn kívül, februárban és novemberben került sor.
  • A késbbiekben a kaszálások idpontja a földön fészkel madárfajok (nádi sármány, berki tücsökmadár) fiókáinak kirepüléséhez igazodott. Ennek megfelelen június végén illetve július hónapban történtek.
  • A kaszálás 3,1 és 6,2 méter szélességben, 5 cm-es tarlómagassággal, 6 km/ha haladási sebességgel történt.

 

Kezelési tapasztalatok:

  • A fásszárú fajok (köztük az uralkodó rekettye) borítása és magassága drasztikusan csökkent a szárzúzás után. A sarjak sokkal kevésbé voltak életersek, a második évben már szinte belesimultak a gyepszintbe. A harmadik évre, az elmaradt kezelés miatt kissé megersödtek. A vizes termhelyen a zúzás hatékonysága kicsit kisebb.
  • A lágyszárú fajok borítása a cserjésekben alacsony. Az irtott vizes területeken a borítás az els évben még jelentsen, a második és harmadik évben már kevésbé jelentsen marad el a referencia sásosoktól. A szárazabb cserjések helyén a lágyszárúak borítása már az els évben meghaladta a 80%-ot, közelíti a referencia rétekét. A gyepek messzebbrl (pl. a gátról) már regenerálódottnak tntek, de közelebbrl szemlélve látszik, hogy még évbe fog a regeneráció kerülni.
  • A gyepszint magassága nagyobb szórást mutat, irtás után részben csökken. Feltn a 2007-es aszályos év hatása a gyepmagasságra mind a száraz, mind a vizes termhelyen. A gyep még egyenetlen magasságú, elssorban a nagy egyedek, a csomós füvek és a kórósabb foltok miatt. A gyep még inkább egyedekbl álló összlet, mint összecsiszolódott növényközösség.
  • Az avar borítása a zúzás miatt idlegesen ntt, majd csökkent. Vastagsága azonban általánosan csökkent. Jelents az ágavar mennyisége, ami lassan bomlik.
  • A cserjeirtás után a sásosok és rétek fajai meglepen gyorsan megtelepedtek, az összfajszám gyorsan ntt. A sásosokban azonban olyan fajok is megjelentek, amelyek a sások megersödésével ki fognak szorulni. Így a mintaterületen tapasztalt nagyobb fajszám, illetve fajsrség késbb csökkenni fog, és egyes réti fajok sásos fajokra fognak cseréldni. Elssorban a termhely-honos fajok telepedtek meg, az özönfajok részesedése meglepen alacsony.
  • Az irtás után a természetesség csökkent, de már a második évben növekedést tapasztaltunk, ám az értékek még elmaradnak a referenciák értékeitl. Az aszály általában csökkentette a természetességet.