Jedlik nyos ProgramA gyepgazdlkods trtneti ttekintseA gyepgazdlkods eszkzei, gpeiAgresszv gyomA kutats helyszneiGyomfajok elleni vdekezsGyalogakc (Amorpha fruticosa) Rekettyefz (Salix cinerea) Aranyvessz (Solidago spp.) fajokSiskandtippan (Calamagrostis epigeios) Japnkeserf (Fallopia spp.) Blvnyfa (Ailanthus altissima) Akc (Robinia pseudoacacia) A szukcesszi eredmnyeknt trtn becserjseds kezelse a Kaszonyi-hegyenKaszlsNemkvnatos tzParlagterlet
Japnkeserf (Fallopia spp.)

 

A japánkeserf-fajok közül 3 fajt lehet említeni. A japánkeserf (Fallopia japonica) és az óriás japánkeserf (Fallopia sachalinensis) kelet-ázsiai eredet. Elbbiek keresztezdésével már Európában jött létre a hibrid japánkeserf (Fallopia x bohemica).
A japánkeserf fajok a XX. század 20-as éveitl bukkantak fel hazánkban. Jelenleg a középhegységeinkben és a Dunántúlon elterjedt. Állományaik rohamléptekben növekednek, terjednek.
Balogh Lajos tanulmánya szerint elssorban az ember által létrehozott, gyakran kedveztlen adottságú (vasúti töltés, meddhányó, belterületi telkek, stb.) élhelyeken fordul el. Emellett azonban természetközeli, nedves területeken is felbukkan.
Hazánkban terjedése elssorban folyóvizek közremködésével, a vegetatív szaporítóképletek vízi úton való érkezése révén történik. Szétterjed sarjtelepeik szinte teljesen homogén állományokat alakítanak ki. Ezzel párhuzamosan, elssorban a gerinctelen fauna, átalakul és elszegényedik.
 
A japánkeserf visszaszorítása pontszer állományok felszámolásával 3 esztendeje zajlanak. Az eddigi tapasztalatokat összegeztük.
A kaszálással történ kifárasztás ennél a fajnál vegyszeres kiegészít kezelés nélkül szóba sem jöhet. A kaszálás hatására ugyanis az egyébként vegetatív módon nem túl intenzíven terjeszked egyedek is agresszív térfoglalásba kezdenek.
A kiásással történ visszaszorítás sem javasolt, mivel általában éppen ilyen módon terjedt el például az összes szeméttelepen (már 3 cm-es rhizómájával is lehet szaporítani). Ha nem bolygatjuk a növény rhizómáit, akkor biztosan nem jön létre az eseteges elsodródással (jellemzen nedves élhelyeken, patakpartokon díszlik a legszebben) újabb sarj eredet telep. Elfordulásai jellemzen települési környezethez kötöttek, így célszer megteremteni a helyi lakossággal való együttmködés feltételeit is.
 
 
Alkalmazott kezelési módszer:

1. Kaszálás (május végén)

  • A virágzás eltti állapot a legmegfelelbb, mivel ilyenkor a növény a tartalékainak jelents részét a generatív fázis elállítására fordítja. (Virágzás közben levágott száraknál fél, hogy más fajokhoz hasonlóan a magok még legalább részben beérnek)
  • A kaszálást legalább a növény négy méteres körzetében is meg kell tenni, mert a késbb (a kaszálás hatására) megjelen vegetatív hajtások így kerülnek csak nagy biztonsággal a szemünk elé (de akár 10 méterre is megjelenhetnek új hajtások).
  • A munka során teljesen tövig vissza lehet vágni a növényeket, mivel a t alatt gyakorlatilag úgysem lehet semmilyen más növényt találni

2. Kaszálások kéthetente

  • Ezekkel a kaszálásokkal a rhizómákban tárolt tartalékokat merítjük ki. Ezzel a munkával elméletileg teljesen el lehet pusztítani a növényt, de ez gyakorlatban eddig nem sikerült.
  • Fontos a rendszeresség, mert a két hét eltelte után a növény már elkezdi a tápanyag felhalmozást.

3. Pontpermetezés (5%-os glifozáttal (gliphosate-isopropilamin), szeptember végén)

  • Engedélyezett, III. forgalmi kategóriájú (szabadforgalmú) totál-gyomirtó szer)
  • Veszélyességi kategóriák:
·      méregkategóriája: „gyakorlatilag nem mérgez”,
·      méhveszélyességi kategória: „méhekre nem veszélyes”,
·      vízi szervezetekre vonatkozó veszélyesség: „vizekre nem veszélyes”.
  • Alkalmazni tervezett koncentráció: 5 %-os vizes oldat.
·      Mivel az általunk kezelt növények alatt gyakorlatilag nem volt más él növény ezért került használatra a magasabb hatóanyag koncentráció.
·      Az így kezelt egyedek a következ évben még kihajtottak. A vegyszeres kezelést meg kell ismételni májusban.
·      A rá következ évben a kezelt növények nem adtak életjelet, de az ezután következ évben néhány t ismét kihajtott.
  • A kijuttatás módja:
·      Az els fagyok eltt egy hónappal (a mikroklímától és a régióra jellemz els fagyos napok átlagosan várható idpontjától függ) kell az utoljára le nem kaszált növényt lepermetezni, vagy beecsetelni. Így még van ideje a hatóanyagnak felszívódni.
 
 
Kezelési tapasztalatok:
  • A lekaszált növény új hajtásainak levélfelszíne csak töredéke a kaszálatlanénak, így ha ezeket permetezzük le, akkor a kezelési költség és a környezeti kockázat is sokkal kisebb.