« Vissza
A kutatás helyszíneiTiszamenti védett területekÉszak-magyarországi védett területekSzatmár-Beregi védett területekGyomfajok elleni védekezés
Tiszamenti védett területek

 

Kesznyéten, Emberes (láp és mocsárrét)

Az Emberes eredetileg kaszálórét volt, melynek kezelését azonban az 1980-as években felhagyták, így területét gyakorlatilag 100%-ban rekettyecserjés borította. A beavatkozások célja a rekettyefűz (Salix cinerea) uralta cserjések felszámolása, a magas aranyvessző (Solidago gigantea) állományánakvisszaszorítása. Ezzel párhuzamosan a láp- és mocsárrét természetességének helyreállítása, közösségeinek megőrzése. A mintaterület regenerálását a fásszárúak lezúzásával kezdtük el. A szárzúzás 2,2 hektáron, a 2 méter munkaszélességű géppel történt 2 alkalommal, februárban, illetve novemberben. A szárzúzást követő esztendőkben június végén történt meg a terület gépi kaszálása, 3,1 méter szélességű tárcsás kaszával.
 
Kesznyéten, Ökörfűz (láp és mocsárrét)
 
Az Ökörfűzi-rét hagyományos kaszálórét jellege a közelmúltig megmaradt, azonban a nedvesebb részek kaszálása a gépi kaszák elterjedésével már elmaradt. Ezek a területek fokozatosan bebokrosodtak. A kezelés célja a rekettyefűz (Salix cinerea) uralta cserjések felszámolása, visszaszorítása. Ezzel párhuzamosan a láp- és mocsárrét természetességének helyreállítása, közösségeinek megőrzése. Az eredeti kaszálórét területén a rekettyebokros részből 15 hektár került lezúzásra. A munka 2 méter munkaszélességű géppel történt, februárban, A szárzúzást követő esztendőkben július hónapban történt meg a terület gépi kaszálása 6,2 méter szélességű tárcsás kaszával.
 
Tiszalúc, Kis-Horgoló (kaszálórét)
 
A gépi kaszálás elterjedésével a nedvesebb foltok térségében visszaszorult a rét és a helyét rekettye füzesek vették át. Ezzel párhuzamosan a közelben lévő és időnként műveletlenül hagyott szántóterületek felől a megmaradt rétek siskanádtippannal fertőződtek.
A kezelés célja a siskanád (Calamagrostis epigeios) életképességének csökkentése, a kaszálórét természetességének helyreállítása. A vizsgálati terület egy részén évente kétszeri kaszálás (június vége és augusztus vége), másik részén szárzúzás történt (február). A terület gépi kaszálása, 3,1 és 6,2 méter szélességű tárcsás kaszával zajlott.
 
Tiszabábolna, Kelemenes (kaszáló- és mocsárrét)

A kiskörei vízlépcső megépítését követően az addig kaszálórétként használt területen a vízszint megemelkedése, az árvizek magasabb szintje és az állattartás csökkenése együttes következményeként, a kaszálást felhagyták. A kocsordos rétsztyepp borítása jelentősen csökkent az árvizek és a gyalogakác terjedése miatt. Az 1999-es árvíz rothadást okozott, (ritka alsó gyepszint, iszapos növényzet) amit kihevert volna a gyep, ha nem jön újabb árvíz 2000-ben (ráfekvő rohadt avar képződött, a gyep felritkult). Az árvízi elöntések erős gyalogakác-fertőzést okoztak a területen, ez a terület magasabb térszínein 100%-os gyalogakác-borítottság kialakulását eredményezte. A munkák célja a homogén gyalogakác (Amorpha fruticosa) állományának felszámolása, visszaszorítása, a területre jellemző védett növényfajok (sziki kocsord, fátyolos nőszirom, réti iszalag) megőrzése, állománynagyságának növelése. A vizsgálat első évében 2 alkalommal történt meg a terület szárzúzása (január vége és augusztus vége), összesen 50 hektáron. A következő esztendőkben az intenzívebben növekvő gyalogakácosokban egyszeri szárzúzás, a gyengébb növekedésű területeken egyszeri kaszálás történt, 3,1 méter szélességű tárcsás kaszával, július végén.