« Vissza
Spontn gyepesedsGyepestsMocsarak s magasssosokHullmtri rtekde rtekDomb- s hegyvidki gyepekHegylbi kttt talaj gyepekNylt homokpusztagyepekZrt homoki sztyeprtekAlfldi kttt talaj sztyeprtekSzikesekSzntfldek s ltetvnyekGyepteleptsi mdszerekA teleptett gyep karbantartsa s monitorozsa

Mikor természetbarát a gyepesítés?

A gyepesítés során ével ffélék által uralt lágyszárú növényzetet hozunk létre az elzleg nem gyepes területen. A gyepesítend parcellán korábban általában rendszeres mezgazdasági mvelés folyt. Elfordulhat, hogy a gyepesítés a mezgazdasági parcellának csak egy részét érinti (pl. a füves mezsgye és a rovarteleltet bakhát létesítése, vagy az ültetvények sorközgyepesítése során). Ha a parcellán korábban is gyep volt, vagy pedig a parlagon hagyott szántón már gyepes jelleg növényzet jött létre, akkor gyepfelújítással lehet a gyepesedés folyamatát elsegíteni, vagy természetközeli gyepet kialakítani.

A gyepet létrehozhatjuk mezgazdasági termelési célból, de egyre gyakrabban jelennek meg a természetvédelem célkitzései is a gyepesítés során. Az agrár-környezetgazdálkodás keretein belül létrehozott gyeppel a cél alapveten nem a gazdasági hozam maximalizálása (akár kaszálóként, akár legelként hasznosítjuk), hanem az, hogy a hasznosítás mellett a tájba ill növényzet jöjjön létre. Ez többek között segítheti a természetvédelmi feladatok megvalósítását is, de egyúttal a fenntartható mezgazdaság kialakításához is hozzájárulhat. A természetbarát gyepesítés során tehát figyelembe vesszük a táj ökológiai adottságait, és arra törekszünk, hogy az adott termhelyen shonos növényfajokból álló, a tájban egykor jellemz természetes füves növényzet jöjjön létre (sztyeprét, mocsárrét, láprét stb.). Gyeptelepítésrl ebben az esetben csak tágabb értelemben beszélhetünk, mert a feladat az egykori természetes gyepállomány helyreállítása. A célunk ketts: egyrészt a termhelynek megfelel, az adott területen shonos gyep rekonstrukciója, másrészt a természetes táj rehabilitációjának elsegítése. Ehhez nem kell feltétlenül telepíteni a gyepet, hanem más módszerek is szóba jöhetnek. Ezért inkább gyepesítésrl beszélünk a gyeptelepítés helyett.

Mivel célunk nem a lehet legnagyobb hozamú gyep létrehozása, hanem egy si gyeptípus létrejöttének elsegítése, a gyepesítés során a mezgazdasági és a technológiai szempontokon kívül ökológiai és természetvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni. A természetbarát gyepesítési alapelvek az alábbiak:

  1. Ha a felhagyott szántón már elkezddött a természetközeli gyep kialakulása, és az inváziós gyomnövények nem uralkodtak el, akkor semmiképp ne szántsuk fel a parlagot. Ebben az esetben a gyeptelepítési (földhasználat váltás) célprogramok helyett lehetség szerint inkább a gyepgazdálkodási célprogramokban vegyünk részt.
  2. Természetvédelmi szempontból elssorban azokat a szántókat érdemes gyeppé alakítani, amelyek shonos növényfajokban gazdag, természetközeli gyepekkel érintkeznek, és így hozzájárulhatunk a táj természetes élhely-hálózatának helyreállításához. Ugyanakkor egybefügg szántóföldi környezetben lév táblákat is gyepesíthetünk, amellyel szigetszer gyepfoltokat alakíthatunk ki vagy ilyeneket köthetünk össze, ezzel változatosabb (mozaikos) tájszerkezetet teremthetünk. A gyepesítés környezetvédelmi (talaj-, víz- és levegvédelmi) szempontból is fontos lehet, pl. élvizek vagy felszínalatti vízbázisok védzónájában a fokozottabb vegyszer- és tápanyagterheléssel járó szántóföldi mvelés kiváltására.
  3. Elsdlegesen a spontán gyepesedést kell lehetvé tenni, és csak akkor folyamodjunk az aktív gyeptelepítési eljárásokhoz, ha a spontán gyepesedésre nincs lehetség.
  4. A természetközeli gyepállomány jellemz faji összetételének kialakulását gyorsíthatjuk a szénaterítés, vagy szénamurvás felülvetés módszerével. Ehhez a környék megegyez típusú gyepjén kaszált szénát használjuk fel.
  5. Magkeverékkel történ gyeptelepítést akkor végezzünk, ha ezáltal a kezdeti évek nagyfokú elgyomosodása, de még inkább a terület özöngyomokkal való elborítása megakadályozható. A magkeverék összetételét úgy kell meghatározni, hogy a kialakítandó gyepnemez alapot adjon a társulásalkotó természetes növényfajok beavatkozás nélküli betelepüléséhez.
  6. Lehetleg hasonló élhelyrl gépi aratással (pl. megfelel rostával rendelkez kombájnnal), gépi szénabetakarítással (pl. rendrl begyjtött szálas széna), vagy kis mennyiségnél kézzel gyjtött magokat vessünk el. Ha nemzeti park igazgatóságtól szerezzük be a magokat, akkor az általa kiállított igazolással bizonyíthatjuk, hogy a gyeptelepítéshez szükséges vetmag rendelkezésünkre állt. Ha erre nincs lehetség, akkor kereskedelmi forgalomban kapható, a termhelyhez ill magkeveréket használjunk (legalább a domináns ffaj egyezzen meg, és legyen legnagyobb arányban a keverékben), és számlával igazoljuk a vetmagok eredetét.
  7. Ne vessünk el tájidegen fajokból álló magkeveréket.
  8. Elfordulhat, hogy a gyep felújításra szorul, pl. ha a gyepnemez nem a termhelynek megfelel szerkezet, és az shonos állományalkotó fajok évek múltán is csak alárendelt szerepet játszanak benne. A gyepfelújítás során nem szabad ismét feltörni a gyepet, hanem magszórást, szénaterítést, vagy direktvetést alkalmazhatunk. A direktvetgép közvetlenül a meglév gyepnemezbe vagy parlagba, az optimális vetési mélységben helyezi el a fmagot.
  9. Kerülend a gyepesítések tápanyagutánpótlása, néhány esetet kivéve legtöbbször még a telepítés eltt sem szükséges szerves- vagy mtrágyázni, ami jelentsen ronthatja a természetes fajok betelepülési esélyeit.
  10. Ne használjunk növényvédszert a gyepek kezelésénél. Gyomirtószer alkalmazása esetleg az inváziós gyomok nagyon ers fertzése esetén lehet indokolt a telepítést megelzen, vagy a kezelésnél foltszeren. Magas Természeti Érték Területen (MTÉT) ezt mindig elzetesen egyeztessük az illetékes nemzeti park igazgatósággal.
  11. Kerüljük a talajfelszínt és a gyepnemezt károsító beavatkozásokat (gyepszellztetés, altalajlazítás, nedves talajon végzett fogasolás, boronálás).
  12. A kialakított gyepek többnyire rendszeres karbantartást igényelnek. Ez lehet fenntartó kaszálás, vagy kíméletes legeltetés, a kezdeti idszakban szárzúzás. A kaszálás vagy legeltetés során be kell tartani a célprogram elírásait, és fokozottan legyünk tekintettel a természetvédelmi szempontokra.

 

Mikor telepítsük, és mikor ne telepítsük a gyepet?

Az els szabály, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a még létez sgyepek megmaradjanak, hiszen a gyepek mesterséges helyreállítása tökéletesen nem végrehajtható, nehéz és drága feladat (vagy nagyon hosszú idt vesz igénybe), melynek kimenetele sokszor bizonytalan. Ha egy korábbi szántón már elkezddött a gyep spontán kialakulása, akkor megfontolandó, hogy újat telepítünk, vagy hagyjuk a természetes folyamatot tovább zajlani. Azonban soha ne szántsunk fel ids gyepesed parlagot, amely már túljutott a kezdeti gyomosodási idszakon!

Azokon a kisebb-nagyobb kiterjedés, vagy szigetszeren elhelyezked szántóterületeken, amelyeket természetes-természetközeli gyepek vesznek körül, hagyni kell a természetes spontán szukcesszió akadálytalan lefolyását. A természet képes az adott lehetségek között az optimális visszagyepesedés tökéletes megoldására. Ezeken a területeken a szántó/gyep átalakítás tehát már valójában megtörtént, tevékenységünkkel a gyomosodást kell meggátolni, és segíteni kell a minél jobb állapotú gyep kialakulását. Megfelel karbantartással (kaszálással, szabályozott legeltetéssel, szárzúzással) ezekben az esetekben a felhagyott szántó a térségre jellemz fajkészletet mutató természetes gyep irányába kezd átalakulni. Mindent meg kell tenni az özöngyomok terjedésének megakadályozására!

Azokon a felhagyandó szántókon, ahol közelben nincsenek olyan természetközeli élhelyek, amelyekrl a természetes gyepalkotó növényfajok bejuthatnak, ott a termhelyre jellemz magkeverékkel gyeptelepítést végzünk, vagy pedig a parlagon felülvetést, direktvetést alkalmazunk.

 

Mitl függ a gyepesítés sikere?

Csak akkor érdemes a gyeptelepítésbe belefogni, ha már tudjuk, hogy a helyi természeti adottságok mellett mi az a gyeptípus, amely létrehozását (visszaállítását) célul lehet kitzni. Ehhez ismernünk kell a tájba ill "eredeti" és a jelenleg fenntartható gyep növényzeti típusát, a gyepet alkotó fajok ökológiai igényeit. A termhelyi viszonyok, a talajtani, a klimatikus és a domborzati tulajdonságok, a szomszédos növényzet állapota, és a táji mintázat is jelentsen meghatározza a gyeptelepítés eredményességét. Ezen túl a talaj kihasználtságának mértéke és a talajban elfekv életképes magbank összetétele és mennyisége is nagymértékben befolyásolja a gyepesítés sikerét. A gyepesítés kimenetele tehát a helyi feltételektl, valamint az alkalmazott módszerektl függen nagyon különböz lehet.

A gyepesítési programok hatékonysága érdekében földrajzi vagy tájhasználati régiónként pontosan kidolgozott kezelési elvek és módszerek alkalmazására van szükség. Fontos, hogy az elkészít munkákban ökológusok, gyeptelepítési és természetvédelmi szakemberek is részt vegyenek, akik a helyszíni munkák irányításában, a helyi ökológiai problémák megoldásában és a kezelések eredményességének értékelésében is rendszeres segítséget nyújtanak majd. Már a gyepesítésre szánt parcella kiválasztása során is érdemes a területet jól ismer szakemberek, így pl. a helyi természetvédelmi rök tanácsait kikérni.

Egyetlen idpontban elvégzett magvetés még nem garantálja a telepítés sikerét. Mivel a cél egy természetközeli állapotú, lehetleg sok shonos növényfajt tartalmazó gyep kialakítása, ezért alapvet tényez a jellemz növények bejutása (bejuttatása) és fennmaradása. Természetvédelmi szempontból csak a Magyarországon termelt, shonos (vagy hazánkban nemesített) gyepalkotó fajok vetmagjának beszerezése indokolható. Mivel kereskedelmi forgalomban ma még nem kaphatók az egyes hazai termhelyekhez megfelel magkeverékek, de még egy univerzális „pannon szárazgyep” vetmag keverék sem, ezért célszer a magokat a megegyez típusú termhelyen begyjteni. Kisebb mennyiségben a kézi gyjtés is szóba jöhet, nagyobb szükséglet esetén gépi aratással állítható el a vetmag. Konzultáljunk a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság szakembereivel, hogy hol vannak olyan gyepfoltok, ahonnan magokat gyjthetünk. Még akkor is nagyon sokat jelent az sgyepekrl gyjtött magok (vagy a kaszálék) kiszórása, ha nem tudunk nagy mennyiséget beszerezni.

A gyep fajkészlete és szerkezete idvel megváltozik, szerencsés esetben shonos fajokban egyre gazdagabb lesz. Ne ragaszkodjunk a vetett fajok megtartásához, felújításához, ha azok a kialakuló gyepben természetközeli fajokra cseréldtek le. Az aprócsenkeszes magkeverékbl vetett gyepek rövid idn belül kiritkulhatnak, de akkor lehetség van az shonos fajok betelepülésére. Ne felejtsük el, hogy a természetközeli gyepek kialakulás hosszú idt vesz igénybe: termhelytl függen legkevesebb 5-10 év, de egyes esetekben akár több évtized is lehet. Ne próbáljuk intenzív technológiákkal a folyamatot sürgetni, de természetbarát módszerekkel segíthetjük a gyepesedést.

A kialakított gyepek általában rendszeres karbantartást igényelnek. Ha a telepített gyep nagyon kiritkult, lehetség van a felújításra. A felülvetés során nem szabad ismét feltörni a gyepet, hanem alkalmazzuk a magszórást, a szénaterítést, esetleg a direktvetést. A gyep karbantartása során a kaszálást, a legeltetést és a pihentetési idt a vetés és a megmaradás sikerének, illetve az idjárásnak megfelelen kell megválasztani.

Milyen támogatások segíthetik a gyepesítést?

A gyepesítés konkrét célja lehet egy új gyepterület létrehozása, melyet késbb is gyepként használunk. Másrészt gyepesítéssel alakítjuk ki a továbbra is szántóként használt parcella szélére tervezett új mezsgyét, vagy a hasznos ízeltlábúak áttelelését és tavaszi visszatelepülését szolgáló rovarteleltet bakhát növényzetét. Cél lehet az ültetvények sorközgyepesítése is. Utóbbi esetekre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretén belül az alábbi három "Nem termel beruházás" támogatásai vehetk igénybe: füves mezsgye létesítése, rovarteleltet bakhát létesítése, valamint ültetvény sorközgyepesítése.

Ha egy teljes szántóterület természetközeli állapotú gyeppé történ átalakítását célozzuk meg, akkor mindenképpen hosszabb távra kell elre terveznünk. Miután a termhely és a táj ökológiai adottságainak ismeretében kiválasztottuk a gyepesítend parcellát, el kell dönteni, hogy milyen módszerrel segítsük a termhelyhez ill gyeptípus kialakulását. Az elsdlegesen természetvédelmi célokat szolgáló gyepek kialakításához sok esetben nincs szükség a tényleges gyeptelepítésre (pl. feketére mveléses, teljes talajelkészítést követ magvetésre). 

Az alábbiakban termhelyenként csoportosítva mutatjuk be a különféle természetközeli gyepek telepítéséhez szükséges legfontosabb ismereteket. Elször felsoroljuk a termhelyekhez tartozó gyeptípusokat, majd a gyepesítéshez figyelembe veend táji szempontokat foglaljuk össze (hol érdemes gyepesíteni). Ezek után számba vesszük, hogy a gyepesítés során milyen esetben kell inkább spontán folyamatokra hagyatkozni, és mikor érdemes magkeverékkel történ gyeptelepítést végrehajtani; utóbbi esetben felsoroljuk a vetéshez ajánlott fajokat. Az ismertetk végén kitérünk a kialakított gyep optimális kezelési módjaira, és a gyepesedés várható sebességére. A gyepes termhelyek kialakítási lehetségeinek tárgyalása után mutatjuk be a szántókon és ültevényeken végrehajtható "Nem termel beruházások" gyepesítési módszereit.

Készítette: Margóczi Katalin, Bölöni János, Szitár Katalin, Bodonczi László, Illyés Eszter, Szabó Rebeka, Rédei Tamás, Molnár Zsolt, Biró Marianna, Tímár Gábor, Tóth Péter, Óvári Miklós, Horváth András, Máté András, Sipos Ferenc, Deák Balázs, Lontay László, Török Péter, Türke Ildikó Judit, Molnár Csaba, Fülöp Gyula