« Vissza
Spontn gyepesedsGyepestsGyepteleptsi mdszerekA teleptett gyep karbantartsa s monitorozsa

Hogyan megy végbe egy gyep kialakulása?

A felhagyott területek spontán begyepesedése egy ún. szukcessziós folyamat, amelynek során jellegzetes növényzeti típusok váltják egymást. Az els évben a szántóföldi gyomok szaporodnak fel, ezeket a ruderális élhelyek (pl. zavart mezsgyék, utak, udvarok) növényei követik, majd fokozatosan megjelennek a természetes fajok és átveszik az uralmat. Elször rendszerint gyep képzdik, ami a termhelytl függen becserjésedhet és továbbalakulhat az erd irányába.

A gyomok jelenléte a gyepesedés elején törvényszer. Nagyon különböz lehet azonban a gyomos idszak hossza és a gyomosodás mértéke. Gyeptelepítéssel és megfelel gyepkezeléssel visszaszoríthatjuk a gyomokat, és lerövidíthetjük az általuk uralt idszakot. A vetett gyepek fajösszetétele és a fajok mennyiségi viszonyai még sikeres telepítés esetén sem maradnak állandóak. A vetett gyepben is megjelennek a gyomnövények és a természetes (az adott helyhez jobban alkalmazkodott) fajok. Mennyiségük idvel törvényszeren n, és fokozatosan (gyakran már 3-5 év után) átveszik a vezet szerepet. A vetett gyep idvel törvényszeren, magától alakul természetközeli állapotú gyeppé, ám elfordulhat, hogy ezt a folyamatot valami meggátolja (pl. nem tudnak shonos fajok betelepülni), és ekkor a vetett gyep elpusztul, vagy elgyomosodik.

A gyeptelepítésre kijelölt parcella talajától és a környez táj állapotától függen ugyanaz a gyeptelepítési technológia nagyon különböz eredményre vezet. A környezeti viszonyokhoz alkalmazkodott természetes növényzet sokfélesége arra figyelmeztet, hogy a gyeptelepítés technológiája nem uniformizálható. A természetes gyepesedés irányának és sebességének a sokfélesége pedig arra bizonyíték, hogy a gyeptelepítés sikere nem értékelhet egyetlen séma alapján, a helyi sajátságok figyelmen kívül hagyásával. Fontos tapasztalat az is, hogy a helyi ökológiai feltételekhez nem alkalmazkodott (pl. a nyugati országok lényegesen nedvesebb és tápanyagdúsabb viszonyaihoz nemesített), tájidegen fajokból, illetve külföldi nemesítés vagy termeltetés fajtákból álló gyep hazánk legtöbb területén csak nagy mtrágyadózisok és öntözés mellett létesíthet és tartható fenn, természetközelinek pedig egyáltalán nem nevezhet.

Kutatási eredményekre támaszkodva kijelenthet, hogy a természetes ökológiai folyamatok csak idlegesen, és csak nagy költséggel szoríthatók vissza. A természetes ökológiai folyamatokat kihasználva, azokból tanulva és azokra támaszkodva azonban jelentsen javítható az agrár-környezetvédelmi beavatkozás sikere és a támogatás felhasználásának hatékonysága. A természetes folyamatokból látható, hogy egy gyep kifejldésének megvan a biológiai idszükséglete, ami termhelyenként változó, legalább 5 év, de általában ennél jóval hosszabb id. Ezt a támogatások kialakításánál, és az elvégzett tevékenységek értékelése során is figyelembe kell venni.

 

Miként áll el egy jobb ökológiai állapot?

A gyepesítés és a gyepgazdálkodási módok hatékonysága mindig a helyi feltételeken múlik. Meghatározó tényez a felhagyott szántó mérete, termhelyi adottságai, a korábbi mvelés módja és idtartama, a gyepesítéshez választott eljárás, a szomszédos növényzet állapota stb. A felhagyás és a konkrét beavatkozások hatása elször magán a telepített gyepen és a szomszédos élhelyeken jelentkezik, de az ökológiai állapot javulása táji léptékben is jelentkezhet.

A gyepesítés és más természetkímél gazdálkodás eredményeképpen azt várjuk, hogy növekedjen a természetközeli élhelyek száma és kiterjedése, mérsékldjön az élhelyek leromlottsága és az özönnövények terjedése. Táji léptékben csökkenjen a természetközeli élhelyek szétdaraboltsága, és növekedjen közöttük az átjárhatóság.

A frissen felhagyott szántók gyepesítése azonban igen körültekint munkát és hosszú idt vesz igénybe. A gyeptelepítés ökológiai szempontból csak akkor lehet sikeres, ha a fajgazdag gyepek kialakulásához vezet szukcessziós folyamatot a természetes gyepnövényzet fajainak betelepedése kíséri. Ezek a fajok a közvetlen szomszédságban jelenlév természetes gyepnövényzetbl érkeznek, vagy pedig (a nagy távolságokra is terjedni képes fajok esetében) a táj fajkészletébl származnak. A természetes gyepképzdési folyamatok idigényét ismerve ez legkevesebb 5-10 évet vehet igénybe. Eközben gondos ápolási munkára, extenzív gyepkezelési gazdálkodásra van szükség, amelynek során figyelemmel kísérjük a bekövetkez változásokat, és az aktuális beavatkozásokat ezek ismeretében hajtjuk végre. Nem szabad elfelejteni, hogy bonyolult ökológiai rendszerekrl, és nem egyszer mechanikai szerkezetekrl van szó, ezért a kezelések következménye mérnöki pontossággal soha nem számítható ki.