« Vissza
Kézi kaszálásGépi kaszálásTermészetkímélő kaszálás emberi feltételeiKaszálás térbeli menete

Gépi kaszálás

 

Korongos kasza

A korongos kasza pusztítása a magasabb tarlónak és áthidaló tulajdonságának köszönhetően csekélyebb, kevesebb élőlényt találunk az átlagostól, tehát viszonylag magas utána az olyan élőlények száma melyekről nem tudjuk, hogy mi történt velük. Ezt további vizsgálatoknak kell kideríteni. Mezőgazdasági szempontból a le nem lapított tarlónak, valamint a szélesebben képzett rendnek köszönhetően a levágott takarmány egy, másfél nappal hamarabb szárad, mivel alulról is szellőzik, így az innen betakarított takarmánynak magasabb a beltartalmi értéke. Alkatrészellátása jelenleg nem olyan kiterjedt, mint a dobkaszáé és javítása a meghajtásban levő sok fogaskerék miatt jóval drágább. A korongos gépeknél sokszor tapasztalhatjuk, főleg ritkább fűben, hogy a levágott fű nem marad meg teljes hosszában, hanem több helyen is elvágják a kések. A ritkább fű s vele együtt az állatok is az örvénybe kerülve visszahullhatnak ismét a késekhez, mielőtt a burkolathoz csapódva a földre kerülnének. Valószínű, hogy emiatt lehet kevésbé megtalálni az állatokat a vizsgált területen.

 


Dobkasza

 A felméréseink több éves eredménye is azt mutatja, hogy a dobkasza használata természetvédelmi szempontból nem előnyös, mivel a tányérok nagy kerületi sebessége miatt jelentős a szívó hatása, ami apróbb termetű állatfajokra jelent veszélyt. Mivel a tányérok elfordulva csúsznak a földön, leképezve a kisebb talajegyenetlenségeket, így ami a tányérok alá kerül, az el is pusztul. Az 50 cm széles rend 4-5 nap alatt szárad meg, vagy még egy műveletet, a rend szétdobását, kell beiktatni, mely ismét csak csökkenti az élőlények túlélési esélyeit. Ez utóbbi tényező jelentősen csökkenti a dobkasza bevethetőségének esélyét egy természeti értékekben gazdag területen. Mindemellett elterjedtsége, a jó alkatrészellátás és a könnyebb javíthatóság, és a terepviszonyokra való kisebb érzékenysége javítja a róla kialakított képet. A dobkasza 3 ponttal történő kissé hátra döntésével jelentősen növelhetjük a vágásmagasságot, mivel a kasza így felcsúszik a kisebb zsombékokra fűcsomókra, nem pedig lefejezi őket. Ezzel a módszerrel a kasza élettartama is jelentősen növelhető. Kísérletek folynak a tányérok esetleges megemelésével történő vágásmagasság növelésre, melynek sikerét a gyakorlatban történő alkalmazás során lehet majd eldönteni.

Részletes vizsgálatokkal bizonyítottuk, hogy a két rotációs kaszatípusnál nem csak a védőponyva lesöprő hatása miatt volt kevesebb a talált állat, hanem valószínűleg a szívóhatás miatt.

 

Duplakéses kasza

A duplakéses kasza ellenben a lábon álló fűben a meghatározott magasságban elkúszva alul csak abban a pár centiméterben gyakorol hatást a növényzetre és az állatvilágra, ahol a vágás történik. Az elvágott növényzet s vele az állatok nem forognak, s nem vágódnak neki a doboknak és a burkolatnak mielőtt leesnek, hanem csak eldőlnek majdnem a vágás teljes szélességében egy folyamatos szőnyeget alkotva, s ebben a működési elvben sokban hasonlít a kézi kasza munkájához. A felvételezés során tapasztaltak ezt ékesen bizonyították. Mivel a duplakéses kasza nem forgatja, szórja és nem dobja össze a rendet, hanem csak majdnem teljes szélességben lefekteti azt, az állatok a nagyobb és vékonyabb felületen kiterítve sokkal jobban látszanak, mint a rotációs technológiánál. Méltán gondolhatjuk, hogy talán e technológiából adódó ok miatt történik, hogy a duplakéses kasza után több ép és sérült állat látszik közvetlenül a rend tetején.

 Ebből a szempontbók három tényezőt, a láncfüggöny sűrűségét és a védőponyva funkcióját, a felvételi adatok összehasonlítását, valamint a vizsgált állatfajok védekező stratégiáit vizsgáltuk meg.

Az első tényező e szempontból az volt, hogy a duplakéses kasza előtt először csak egy a többi gépre is felszerelt láncfüggöny volt, és a rotációs technológiához szükséges védőponyva nem. Ezért ésszerűnek tűnt e különbség mentén vizsgálódni. E tényezőt úgy vizsgáltuk, hogy a duplakéses kasza előtt besűrítettük a láncfüggönyt, melyet a cél érdekében nehezebb láncokból készítettünk, hogy valóban végigfésülje a növényzetet és leverje a fűszálakon levő állatokat.