Jedlik nyos ProgramA gyepgazdlkods trtneti ttekintseA gyepgazdlkods eszkzei, gpeiAgresszv gyomKaszlsNemkvnatos tzParlagterlet
GalriaFrum
FELHASZNLKNAK

Email:
Jelsz:
Regisztrci »
Foldal

Az Európában egészen a közelmúltig alkalmazott termeléscentrikus mezgazdasági modellt felváltotta az ún. multifunkcionális mezgazdasági politika. Ebben a mezgazdaság szempontok mellett az ökológiai, szociális, kulturális, hagyományrzési valamint rekreációs szempontok is egyre növekv súllyal jelennek meg.

A történelem során a gyepterületekkel szembeni elsdleges társadalmi igény az élelmiszertermelés szolgálata volt. Ennek során az élelmiszereket (hús és tej), a nem élelmiszernek minsül mezgazdasági alapanyagokat (br, gyapjú, más állati szr, csont, szaru) a gyógyhatású növényeket, a legeltetés során keletkezett tüzelanyagot (árvagané), valamint a legel állatok igavonó erejét sorolták a gyep termékei közé. Az utóbbi idben azonban mindezek mellett, új szempontok is eltérbe kerültek, mint az élelmiszerbiztonság, a minség vagy a gyepekben rejl genetikai potenciál. A gyepek nem anyagi termékeinek fontossága azt követen értékeldött fel, amióta a fenntarthatóság vált a természeti erforrások hasznosításának f alapelvévé.

A gyepek nem anyagi jelleg hasznai az alábbiakban foglalhatók össze:

  • klímaváltozás befolyásolása
  • levegtisztaság
  • vízvédelem
  • talajjavító hatás
  • széndioxid megkötés
  • genetikai diverzitás fenntartása
  • a táj formálásában betöltött szerep
  • hegyvidéki területeken a vízgyjt területek konzerválása
  • turizmus és vadászat
  • lavina és földcsuszamlás megakadályozása
  • bányarekultivációkban betöltött szerep
  • a gyepekhez kötd tevékenységek kulturális hagyományrz szerepköre

 

A tájak helyes arányú természetes és természetközeli élhelyei és azok megfelel térbeli elhelyezkedése, biztosíthatják egy térség biodiverzitását, és benne az ember számára is fontos ökológiai szolgáltatásokat. Ez a táj egészséges mködésének és hosszú távú fennmaradásának alapja. Mindezek alapján a gyepek ökológiai szolgáltatásai az alábbiakban foglalhatók össze:

  • mezgazdasági: a termés mennyiségének növelése és minségének javítása a talaj védelme révén, kedvez mikroklimatikus hatással, a mezgazdaság számára hasznos éllények(kártevk ellenségei, beporzó rovarok, stb)számára élhely biztosítással
  • talajvédelmi: szél és vízerózió elleni védelem, talajregeneráció elsegítése, talaj terhelésének tompítása
  • vízvédelmi: ivóvíz-bázisok,a felszín alatti és a felszíni vizek védelme
  • levegszr: az áramló leveg mechanikai szrése (pl: portól) az oxigéntermelés növelése, szén –dioxid megkötése, allergén porterhelés csökkentése
  • térstruktúra kialakító: a tér tagolása, struktúrálása, részegységekre bontása
  • élettér: shonos növény- és állatvilág, a különböz szint biodiverzitás fenntartása
  • tájképi esztétikai: pihenési és jóléti érték növelése a helyi közösség, illetve a vendégfogadás az idegenforgalom számára

 

Az Európai Unió a még természetes állapotban fennmaradt élhelyek, valamint a vadon él állat- és növényfajok védelme érdekében hozta létre az uniós jelentség védelemre érdemes területek rendszerét, ún. Natura 2000 hálózatot. Magyarországon számos olyan veszélyeztetett élhelytípus, állat- és növényfaj fordul el, amely az Unió jelenlegi földrajzi határain belül máshol nem található meg, így hazánk gazdag és egyedülálló természeti értékei egy új, önálló életföldrajzi régióval, (Pannon Ökorégió) gazdagították az Európai Uniót. Ezek közül is kiemelked értéket képviselnek azok a nyílt élhelyek, melyeket hazánk földrajzi elhelyezkedése, éghajlata, természetes állatvilága és eldeink évezredes tevékenysége alakított ilyenné.

A rendszerváltást követ tulajdon és szerkezetváltás során a természetvédelmi oltalom alatt álló gyepterületek jelents része nemzeti park igazgatóságok, ill. és más természetvédelmi szervezetek vagyonkezelésébe, tulajdonába került. Az országos jelentség védett természeti területekbl 2009-ben 222000 Ha a gyep, s ebbl mintegy 170979 hektár áll nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésében.

A nemzeti parki vagyonkezelésbe került területek mellett civil szervezetek is vásároltak természeti értékekben gazdag élhelyeket, fként akkor, amikor ez a lehetség a nemzeti parkok számára még nem nyílt meg. Ezek közül nagyságában és jelentségében kiemelked a Magyarországi Természetvédelmi Közalapítvány Hálózat által megvásárolt területek nagysága, mely 2009-ben 6200 Ha kiterjedés volt.

A megvásárolt többségében nyílt élhelyek hagyományos gazdálkodási módokkal történ hasznosítása az elmúl másfél évtizedben történt átalakulásnak megfelelen egy teljesen újszer megközelítést és megvalósítást igényelt. A Magyarországi természetvédelmi Közalapítvány Hálózatból a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány volt az els, mely a területvásárlások után az ebbl adódó mindennapi természetgazdálkodási feladatokkal szembesült, így az itt szerzett tapasztalatok meghatározó jelentségek voltak a többi szervezet, de az egész hazai természetvédelmi hasznosítás szempontjából is.