Jedlik nyos ProgramA gyepgazdlkods trtneti ttekintseA gyepgazdlkods eszkzei, gpeiKaszls eszkzei, gpeiA forgats s gyjts eszkzeiA forgats eszkzeiA takarmnygyjts gpi eszkzeiA zldtakarmny kszts eszkzeiSzrzz gpekAgresszv gyomKaszlsNemkvnatos tzParlagterlet
GalriaFrum
FELHASZNLKNAK

Email:
Jelsz:
Regisztrci »

A takarmánygyjtés gépi eszközei

 

Bálázók

A szálastakarmányok és a szalma bálázásos betakarítása és feldolgozása legelször hazánkban a stabil üzem bálázó gépek üzembe állításával indult meg melyeket még kézi munkaervel szolgáltak ki. Ezeket vagy traktor, vagy pedig rászerelt elektromotor hajtotta. A bálák kötözését általában már kézzel kellett megoldani, ezek a gépek csak a préselésre voltak alkalmasak.

 


A szögletes kisbálázógépek a rendfelszedvel felszedett szálasanyagot a harántetetvel és a forgó eltömörítvel juttatja a préscsatornába. A körívpályán le-föl mozgó lengdugattyú, ami lényegében egy tömörítbunkó, a beetetett anyagot beveri az ív alakú préscsatornába. A legnagyobb darabszámban a 60-as évek elejétl az NDK-beli Fortschritt Kombinát termékei a lengdugattyús, rendfelszedvel rendelkez, traktorral üzemeltethet, vontatott bálázó gépek terjedtek el. E cég termékei voltak a K-453 és a K-454 típusú gépek, melyekhez hasonló nagy teljesítmény kisbálázó gépet azóta sem gyártottak egész Európában. Az üzembiztonságuk, és ezen belül is a kötözés biztonságuk, megfelel minség kötöz anyag esetén 98-99 %-os volt. Tovább növelte az univerzalitásukat az, hogy a bálák földre helyezése mellett, alkalmas volt maga után vontatott pótkocsi rakodására bálacsúszda segítségével, illetve a géppel párhuzamosan haladó  szállítójármre történ rakodásra is egy kihajtható íves bálacsúszda segítségével. A szögletes kisbálák súlya 15-20 kg között van, ezért elssorban kisebb gazdaságokban használják, de nagy élmunka igénye miatt egyre jobban kiszorul a napi gyakorlatból.

 

A hengeres nagybálázó gépek sokkal rövidebb múltra tekintenek vissza a hazai mezgazdaság történetében, mint a kisbálázók,hiszen azokat tömegesen csak a 70-es évek végén kezdték behozni és használni a termelési rendszerek. Nagyobb arányban a változó kamrás sodró rendszer gumihevederekkel szerelt körbálázók terjedtek el már a kezdetektl. A Hesston márkanév ebben a kategóriában piacvezet lett az itthoni körbálázó piacon, hisz megjelenésétl kezdve uralták ezt a gépkategóriát. A nagy áttörés 1981-ben történt amikor a Szolnoki Mezgép és a Hesston cég között elször hazai összeszerelésrl, késbb teljes mérték hazai gyártásról készült megállapodás, itthoni elállítású fdarabokból. Így indult magyarországi hódító útjára a Hesston-5580 hengeres nagybálázó mely népszersége máig töretlen, gyártása is egészen 2003-ig tartott.

A hengeres bála készítésnek két ismert technológiája van, a fix bálakamrás és a változó kamrás hevederes rendszer. Különbség lehet a kötözés módjában is, létezik zsineggel hálóval, st fóliával kötöz bálázó is. A hengeres bálák súlya az átmértl függen 150-600 kg között változik. A hengeres bálázók elnye a szögletes rendszerhöz képest, hogy a bálát elkészítése után nem kell azonnal szállítani és kazalba rakni, mivel, nem ázik be, hanem a csapadék jórészt lefolyik róla. Kazlazásnál ez az elny hátrányára válik, mivel letakarás nélkül a henger alakú bálákra hulló csapadék jó része a kazal belsejébe szivárog, s ezzel jelentsen csökkenti a betárolt takarmány minségét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szögletes nagybálázó gépek megjelenése és elterjedése még rövidebb múlttal rendelkezik. Az igazán minségi szögletes nagybálázók megjelenése kétségtelenül az IKR nevéhez fzdik, hisz ez a termelési rendszer hozta be elsként hazánkba. A kipróbálásra az IKR taggazdaságaiban került sor ahol a bálázóhoz Hesston-4820-as bálagyjt kocsit is kapcsoltak. Hamarosan sorozatban importálta a bálázót a többi termelési rendszer is, és megkezdték a szalma-betakarítás mellett a szenázsbála készítés technológiájába is beilleszteni a gépet. A mai választékra jellemz, hogy a magyar mezgazdasági üzemek olyan szögletes nagybálázó választékból válogathatnak, amelyben már mindenki megtalálhatja a neki megfelel méret és munkaminség típust. A szögletes nagybálák súlya 100-500 kg között változik, így ezek mozgatása gépi ervel történik. A szögletes nagybálák készítés tömegre vetítve gyorsabb, mint a hengeres bála készítése, mivel a gép folyamatosan halad, nem kell megállnia a kötözés idejére sem, ugyanakkor nagy mennyiségben történ betakarításához nagyobb gépkapacitás szükséges, mert azonnal szállítani, kazlazni szükséges, mert könnyen beázik s a minsége jelentsen romlik. Nagyon jól kazlazható, s betetzve kiválóan megrzi a bálázott takarmány minségét.

 

Rendfelszed pótkocsik

A rendfelszed pótkocsik a renden lév szálastakarmányt, a rendszerint négy sorban elhelyezett, vezérelt pályán mozgó rugós ujjakkal emelik fel a talajról és terelik az anyagtovábbító szerkezethez. Az anyagtovábbító villákat többnyire a hengerpalást alkotóján elhelyezett rudakra hegesztik. A szabad végekre rögzített forgattyúkar görgje a vezérlpályán halad körbe, és e pályának vezérli a villákat. Alkalmaznak láncos anyagtovábbítókat is, melyeknél a villákat - kétoldalt elhelyezett végtelenített - a láncokat összeköt lécekre szerelik fel. Ennek megfelelen mködik a csillag alakú anyagtovábbító. Az anyagtovábbítók a rendfelszed által felszedett anyagot - kell mértékben összetömörítve - a kocsiszekrénybe juttatják. Az aprítókések az osztásuknak megfelelen a szálastakarmányt elvágják, majd a villák a kocsiszekrénybe juttatják. Ha a rendfelszed követ vagy fémtárgyat, alkatrészt szed fel, a kések rugóer ellenében elmozdulnak, így átjutnak a kések között anélkül, hogy törést okoznának. A kocsiszekrényben az anyagot a lehordó szerkezet szállítja hátrafelé. A hátsó ajtó nyitása után az anyagot közvetlenül a talajra vagy a silótérbe juttatják, egyes típusok hátsó bontóhengerekkel is rendelkeznek a kijuttatás gyorsítása, és egyenletessége érdekében. Magyarországon a rendfelszed pótkocsik nagyarányú elterjedése 1969-tl kezddött meg miután a Hódgép és az Osztrák Steyr cég kooperációban kezdte gyártani a Hamster, majd a Hamster Major típusú rendfelszed pótkocsikat. Egyszer szerkezeti felépítés szállító eszközök voltak melyek hamar kiváltották az ömlesztett lucerna betakarítás addigi kétmenetes felszedési és rakodási munkáját. Ma a kazlazáshoz használt rendfelszed kocsik a kazlazás élmunka igénye miatt mentek ki a használatból, a silózást pedig nagyrészt önjáró silózókkal végzik, így elvétve alkalmazzák elssorban tejel tehenészetek a napi zöldtakarmány beszállításához.