Jedlik Ányos ProgramA gyepgazdálkodás történeti áttekintéseA gyepgazdálkodás eszközei, gépeiKaszálás eszközei, gépeiA forgatás és gyűjtés eszközeiA forgatás eszközeiA takarmánygyűjtés gépi eszközeiA zöldtakarmány készítés eszközeiSzárzúzó gépek
GalériaFórum
FELHASZNÁLÓKNAK

Email:
Jelszó:
Regisztráció »

A takarmánygyűjtés gépi eszközei

 

Bálázók

A szálastakarmányok és a szalma bálázásos betakarítása és feldolgozása legelőször hazánkban a stabil üzemű bálázó gépek üzembe állításával indult meg melyeket még kézi munkaerővel szolgáltak ki. Ezeket vagy traktor, vagy pedig rászerelt elektromotor hajtotta. A bálák kötözését általában már kézzel kellett megoldani, ezek a gépek csak a préselésre voltak alkalmasak.

 


A szögletes kisbálázógépek a rendfelszedővel felszedett szálasanyagot a harántetetővel és a forgó előtömörítővel juttatja a préscsatornába. A körívpályán le-föl mozgó lengődugattyú, ami lényegében egy tömörítőbunkó, a beetetett anyagot beveri az ív alakú préscsatornába. A legnagyobb darabszámban a 60-as évek elejétől az NDK-beli Fortschritt Kombinát termékei a lengődugattyús, rendfelszedővel rendelkező, traktorral üzemeltethető, vontatott bálázó gépek terjedtek el. E cég termékei voltak a K-453 és a K-454 típusú gépek, melyekhez hasonló nagy teljesítményű kisbálázó gépet azóta sem gyártottak egész Európában. Az üzembiztonságuk, és ezen belül is a kötözés biztonságuk, megfelelő minőségű kötöző anyag esetén 98-99 %-os volt. Tovább növelte az univerzalitásukat az, hogy a bálák földre helyezése mellett, alkalmas volt maga után vontatott pótkocsi rakodására bálacsúszda segítségével, illetve a géppel párhuzamosan haladó  szállítójárműre történő rakodásra is egy kihajtható íves bálacsúszda segítségével. A szögletes kisbálák súlya 15-20 kg között van, ezért elsősorban kisebb gazdaságokban használják, de nagy élőmunka igénye miatt egyre jobban kiszorul a napi gyakorlatból.

 

A hengeres nagybálázó gépek sokkal rövidebb múltra tekintenek vissza a hazai mezőgazdaság történetében, mint a kisbálázók,hiszen azokat tömegesen csak a 70-es évek végén kezdték behozni és használni a termelési rendszerek. Nagyobb arányban a változó kamrás sodró rendszerű gumihevederekkel szerelt körbálázók terjedtek el már a kezdetektől. A Hesston márkanév ebben a kategóriában piacvezető lett az itthoni körbálázó piacon, hisz megjelenésétől kezdve uralták ezt a gépkategóriát. A nagy áttörés 1981-ben történt amikor a Szolnoki Mezőgép és a Hesston cég között először hazai összeszerelésről, később teljes mértékű hazai gyártásról készült megállapodás, itthoni előállítású fődarabokból. Így indult magyarországi hódító útjára a Hesston-5580 hengeres nagybálázó mely népszerűsége máig töretlen, gyártása is egészen 2003-ig tartott.

A hengeres bála készítésnek két ismert technológiája van, a fix bálakamrás és a változó kamrás hevederes rendszer. Különbség lehet a kötözés módjában is, létezik zsineggel hálóval, sőt fóliával kötöző bálázó is. A hengeres bálák súlya az átmérőtől függően 150-600 kg között változik. A hengeres bálázók előnye a szögletes rendszerűhöz képest, hogy a bálát elkészítése után nem kell azonnal szállítani és kazalba rakni, mivel, nem ázik be, hanem a csapadék jórészt lefolyik róla. Kazlazásnál ez az előny hátrányára válik, mivel letakarás nélkül a henger alakú bálákra hulló csapadék jó része a kazal belsejébe szivárog, s ezzel jelentősen csökkenti a betárolt takarmány minőségét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A szögletes nagybálázó gépek megjelenése és elterjedése még rövidebb múlttal rendelkezik. Az igazán minőségi szögletes nagybálázók megjelenése kétségtelenül az IKR nevéhez fűződik, hisz ez a termelési rendszer hozta be elsőként hazánkba. A kipróbálásra az IKR taggazdaságaiban került sor ahol a bálázóhoz Hesston-4820-as bálagyűjtő kocsit is kapcsoltak. Hamarosan sorozatban importálta a bálázót a többi termelési rendszer is, és megkezdték a szalma-betakarítás mellett a szenázsbála készítés technológiájába is beilleszteni a gépet. A mai választékra jellemző, hogy a magyar mezőgazdasági üzemek olyan szögletes nagybálázó választékból válogathatnak, amelyben már mindenki megtalálhatja a neki megfelelő méretű és munkaminőségű típust. A szögletes nagybálák súlya 100-500 kg között változik, így ezek mozgatása gépi erővel történik. A szögletes nagybálák készítés tömegre vetítve gyorsabb, mint a hengeres bála készítése, mivel a gép folyamatosan halad, nem kell megállnia a kötözés idejére sem, ugyanakkor nagy mennyiségben történő betakarításához nagyobb gépkapacitás szükséges, mert azonnal szállítani, kazlazni szükséges, mert könnyen beázik s a minősége jelentősen romlik. Nagyon jól kazlazható, s betetőzve kiválóan megőrzi a bálázott takarmány minőségét.

 

Rendfelszedő pótkocsik

A rendfelszedő pótkocsik a renden lévő szálastakarmányt, a rendszerint négy sorban elhelyezett, vezérelt pályán mozgó rugós ujjakkal emelik fel a talajról és terelik az anyagtovábbító szerkezethez. Az anyagtovábbító villákat többnyire a hengerpalást alkotóján elhelyezett rudakra hegesztik. A szabad végekre rögzített forgattyúkar görgője a vezérlőpályán halad körbe, és e pályának vezérli a villákat. Alkalmaznak láncos anyagtovábbítókat is, melyeknél a villákat - kétoldalt elhelyezett végtelenített - a láncokat összekötő lécekre szerelik fel. Ennek megfelelően működik a csillag alakú anyagtovábbító. Az anyagtovábbítók a rendfelszedő által felszedett anyagot - kellő mértékben összetömörítve - a kocsiszekrénybe juttatják. Az aprítókések az osztásuknak megfelelően a szálastakarmányt elvágják, majd a villák a kocsiszekrénybe juttatják. Ha a rendfelszedő követ vagy fémtárgyat, alkatrészt szed fel, a kések rugóerő ellenében elmozdulnak, így átjutnak a kések között anélkül, hogy törést okoznának. A kocsiszekrényben az anyagot a lehordó szerkezet szállítja hátrafelé. A hátsó ajtó nyitása után az anyagot közvetlenül a talajra vagy a silótérbe juttatják, egyes típusok hátsó bontóhengerekkel is rendelkeznek a kijuttatás gyorsítása, és egyenletessége érdekében. Magyarországon a rendfelszedő pótkocsik nagyarányú elterjedése 1969-től kezdődött meg miután a Hódgép és az Osztrák Steyr cég kooperációban kezdte gyártani a Hamster, majd a Hamster Major típusú rendfelszedő pótkocsikat. Egyszerű szerkezeti felépítésű szállító eszközök voltak melyek hamar kiváltották az ömlesztett lucerna betakarítás addigi kétmenetes felszedési és rakodási munkáját. Ma a kazlazáshoz használt rendfelszedő kocsik a kazlazás élőmunka igénye miatt mentek ki a használatból, a silózást pedig nagyrészt önjáró silózókkal végzik, így elvétve alkalmazzák elsősorban tejelő tehenészetek a napi zöldtakarmány beszállításához.