Jedlik Ányos ProgramA gyepgazdálkodás történeti áttekintéseA gyepgazdálkodás eszközei, gépeiKaszálás eszközei, gépeiHagyományos kézi kaszaGépi kaszákA forgatás és gyűjtés eszközeiA zöldtakarmány készítés eszközeiSzárzúzó gépek
GalériaFórum
FELHASZNÁLÓKNAK

Email:
Jelszó:
Regisztráció »

A gyepek és a nagyhozamú takarmánynövények kaszálására többféle kaszatípust alkalmaztak. A hagyományos ujjas vágószerkezetek gyorsabb haladásnál vagy sűrű növényzet esetén könnyen eltömődnek, ami miatt üzembiztonságuk és teljesítményük kicsi. Emiatt alakították ki a duplakéses kaszákat. Jó munkaminőségük ellenére a duplakéses kaszák bonyolultabb felépítésük és a kaszapengék gyakori törése miatt nem terjedtek el. A sűrű aljnövényzetű gyepek levágására üzemi szempontból legjobban beváltak a rotációs kaszák, amelyek az alternáló mozgást végző ujjas kaszákkal szemben az aljfüvet is biztonságosan levágják. A továbbiakban a különböző technológiai felépítésű kaszatípusokat ismertetjük.

Természetvédelmi szempontból fontos tényező az egyidejű hatástér. Ez alatt azt a teret értjük, ahol a kasza egy adott pillanatban hatást gyakorol az élővilágra. Ez függ a kasza hosszától, a szélességétől (dobok, korongok átmérője, vágókés szélessége) és attól a magasságtól ahol a ponyva, a vágás vagy az örvénylés hatással van az élővilágra. Minél nagyobb ez a tér annál több veszélyt jelenthet egy gép az élővilágra.

 

Vágókéses technológia

A vágókéses technológia esetén a vágás két éles kés között történik el, ebből adódóan a vágási felület sima. A kasza a növényzetet nem mozgatja meg, csak elkúszik alatta elvágva azt, és így az hátrafelé ledől. A rendképzése ebből adódóan szőnyegrend, ahol az eldőlő füvet a lábon maradó növényzet mellől mintegy 30 cm szélességben elhúzza a rendképző, helyet készítve a visszaforduló traktorkeréknek. Így a képzett rend majdnem teljes szélességben marad kiterítve a lekaszált részen, feltárva az élővilágot, és a ledőlt növényzet töve a haladási irányba mutat, emiatt a ledőlt növényzeten kapaszkodó állatok nem sérülnek. Ezáltal ennél a technológiánál nem jelentkezik a rotációs technológiánál későbbiekben ismertetett szívó-örvénylő hatás, mely az egész növényzetet átforgatva nekicsapja a doboknak, és a ponyvának, tömegével pusztítva el a kisebb állatokat.

 

Ujjaskasza

Az ujjaskasza egy álló és egy mozgó késsor között biztosítja a vágást. A mozgó késsor mozgatása egy excentrikus tengely meghajtásával történik. A lóvontatású ujjaskaszák meghajtását maga a vontatás sebessége biztosította talajhajtással, ahol a kerekek hajtottak meg egy excentrikus tengelyt, mely az alternáló mozgást létrehozta. Később a traktorok megjelenésével kardántengelyes hajtással is készültek. Az ujjaskaszák egyik legfőbb hátránya az volt, hogy sűrűbb növényzetben feltorlódtak a vágandó növényi szálak, a kések „nem győzték a vágást”, és a két kés közötti rés gyakran eltömődött. Vonóerőigényük nagyon csekély volt, de a kisebb munkavégzési sebesség és a nagy karbantartási igény miatt hamarosan kiszorították a rotációs technológiájú kaszatípusok.

Egyidejű hatástér: 2 m-es kasza esetén: 2m hosszúság 15 cm szélesség és 5 cm magasság 2 X 0,15 X 0, 05= 0,015 m3

 

Duplakéses kasza

A duplakéses kasza esetében két ellentétes irányban oda-vissza mozgó késsor között történik a vágás, nem pedig egy álló és egy mozgó késsor között. A két mozgó késsort egy tartógerinc tartja, mely csúszótalpakkal támaszkodik a földre. A vágás a két késsor között történik, melyet a kés élessége is nagyban befolyásol. A duplakéses technológia megjelenése küszöbölte ki a vágott anyag torlódásának, eltömődésnek hibáját az ujjaskaszákhoz képest.

A kaszák meghajtása történhet kardántengellyel, de újabban léteznek hydromotoros hajtású kaszák is. Hatalmas előnyük a kisebb tömeg az ebből adódó kisebb energiaigény, és a vágás minősége. Hátrányuk a nagyobb karbantartási igény. A csúszótalpakon a 3. felfüggesztési pont állításával, hátrafelé billentve, jelentősen emelhetjük a vágásmagasságot és a kicsit felfelé álló kasza így könnyedén felcsúszik a talajegyenetlenségekre, kövekre, s ezáltal megkímélhetjük. A duplakéses kaszák utáni vágásfelület egyenes és nem szálas így a növényzet hamarabb regenerálódik, sarjad.


Rotációs vágótechnológia

A rotációs technológiával működő kaszák (dob és korong) esetében a kaszálást forgó kések végzik, amelyek nagy sebességgel egy tengely körül forogva ütik le a füvet. A rotációs kaszák nagy sebességgel egymással szembeforgó dobjaira szerelt csuklós lengőkések a növényt levágják, és a két dob között kis, szűkített rendre rakják vagy tárcsás kaszák esetén a tárcsák felett átrepülve terítik szét a rendet. A kések általában nem érzékenyek a kövekre, ágakra, földkupacokra, mivel a késtartó tengelyeken szabadon forogva akadályba ütközve becsukódnak. A rotációs kasza előnyei: a csekély kopás, a nagy kaszálási sebesség, a kevés meghibásodás, az eldugulás biztonságos elkerülése. A lengőkések élezéséről, cseréjéről azonban rendszeresen gondoskodni kell.

 

Dobkasza

A dobkasza felülhajtott vágószerkezet, ahol kaszadobokat egy tartógerinc aljára szerelik, melyek egy központi hengerből állnak, amelyre alul két enyhén domborított tányért erősítenek. A két tányér közti résből lépnek ki a kések, amelyek együtt forognak a késtányérokkal és a központi hengerrel. A vágás ellenkés nélküli. A dobok meghajtását egy kardántengelyen keresztül a vontató látja el. A vágási magasság az alsó tányér állításával szabályozható, de csak 28 és 50 mm között, ami a borotváló kaszálás mértéke. A vágás során az egymás felé forgó dobok közé dobja be a kasza a levágott füvet, mely aztán erősen nekicsapódva a védőponyvának leesik a földre. Nagyobb fűben kevésbé érvényesül ez a nekicsapódás, mivel a levágott fűszálak egymásba kapaszkodva egy folyamot alkotnak. A dobok köré egy védőponyva van erősítve a kirepülő kövek ellen. A dobkaszák közepes és nagy vontatót igényelnek, mivel nehezek és energiaigényük is nagy. Sebessége miatt zajosabb és nehezebben állítható le, ha szükséges.

Egyidejű hatástér: 2 m hosszúság, 0,9 m szélesség, 0,7m magasság Tehát 1,26 m3

 

Korongos vagy tárcsás kasza

A korongos vagy tárcsás kasza egy alulhajtott vágószerkezet, amelynél a vontató kardánmeghajtóján keresztül a meghajtást a gerincbe szerelt, fogaskerekes hajtómű biztosítja. Az erre szerelt lapos, tojásdad korongok forognak a tartógerincen. Az ellipszis alakú korongok két hosszanti vannak erősítve a kések. A vágás ellenkés nélküli. Egy csővázra húzott ponyva véd az esetleges balesetet okozó kirepülő kövek ellen. Tekintettel arra, hogy a korongos kasza forgó részei nem érintkeznek a talajjal, hanem csak az egyenes gerinctartó, amelyik nem forog, kisebb veszélyt jelent az élővilágra. Mivel a földdel érintkező gerinctartó egy egyenes szerkezet a munkaszélesség két legmagasabb pontjának síkjában dolgozik, így az átlag vágómagasság pár centiméterrel magasabb, mint a dobkaszánál. A korongos kasza vágási síkja fölött nincsenek dobok, így a levágott füvet nagyon gyorsan forgó korongok akadály nélkül fújják hátrafelé a korongok fölött, nekicsapva a hátsó ponyvának. Az alsó tartógerinc csúszótalpainak vastagsága növelhető így ezzel a vágásmagasság is emelhető. A korongos kasza korongjainak jóval kisebb a tömege és kerületi sebessége a dobkaszánál így gyorsabban megállítható. Az eszköz súlya és ebből kifolyólag energiaigénye is kicsivel kevesebb, mint a dobkaszáé.

Egyidejű hatástér: 2m hosszúság, 0,4m szélesség, 0,7 m magasság tehát 0,56 m3  

 

Liftkonrollos kasza

 Az egyik, a kutatás céljára vásárolt Kuhn GMD 602 típusú tárcsás kasza egy speciális talajnyomást csökkentő berendezéssel van ellátva. A liftkonrollos kasza abban különbözik, a tárcsás kaszától, hogy meghajtását felülről kapja, de a tárcsák ugyanúgy helyezkednek el és fogaskerekes meghajtása is ugyanaz, mint a fentebb ismertetett kaszáké. Ennek segítségével beállítható, hogy a kasza milyen súllyal nyomja a földet. Így ezzel a géppel egészen magas és teljesen ép tarlót lehet hagyni, melyet nem lapított le a kasza súlya, mivel az nem a földön, hanem a traktor 3 pontján támaszkodik.

 

 

Vontatott kaszák

Vontatott kaszáknál a vágószerkezet szintén nem csúszik a földön, hanem egy külön tartószerkezeten gördül, így a kasza súlyánál fogva nem nyomja agyon az alá került élőlények sokaságát. Ezeket a gépeket azonban nagy vágószélességük miatt szerelik gördülő tartószerkezetre s emiatt alkalmazásuk veszélyes az élővilág számára, vagy csak nagyon lassú munkavégzés mellett lehetséges.

 

Szársértős kasza

A kaszálással egy menetben végzett szársértéssel (szárzúzás, szártörés, szárhasogatás) és egyidejű széles szőnyegrendre terítéssel a zöldtakarmány száradását meg lehet gyorsítani, és mérsékelni lehet szár és a levél száradási sebessége közötti különbséget. A levelek ugyanis a szárral ellentétben sok légzőnyílással (stóma) rendelkeznek, amelyeken keresztül a víz gyorsabban elpárologhat. A levelek száradási ideje ezért – a takarmánynövény fajától függően – a szár száradási idejének 1/3-a.

Megfelelő és hatékony szársértéssel a szárnak a víz számára nehezen áthatolható külső rétegét (kutikula) felszakítjuk, a szár hosszirányban felreped, s a víz elpárolgása ezzel meggyorsítható.

Ennek érdekében a szársértős kaszáknál a vágószerkezet mögött egy olyan berendezés található (henger stb.), mely a gyorsabb száradás érdekében a növények szárát megroppantja, s a növényi nedvek gyorsabb párolgásával segíti elő a széna száradását. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a kaszálás során jelentős azoknak az élőlényeknek (kétéltűek, ízeltlábúak) a száma, melyek a fűszálakon kapaszkodva kaszálógépekbe kerülhetnek, a szársértős kasza alkalmazásával ezek mind elpusztulnak mivel a szársértő őket is összeroppantja.

Emiatt a szársértős kasza alkalmazása természeti értékekben gazdag területen tilos!


Vállra akasztható motoros fűkasza

A vállra akasztható motoros fűkaszák nagyon elterjedtek az elmúlt 5-10 évben.  Szerkezetük igen egyszerű. Maga a kasza három főrészből áll: egy motorból, egy vágófejből és az ezeket összekötő hosszú és merev meghajtó tengelyből. A motor lehet elektromos meghajtású, de a komolyabb típusúakat már benzin hajtja. A vágófej rendszerint cserélhető damilos, ill. fém vágóeszközökre a kezelni kívánt terület növényzetének megfelelően. A motoros fűkaszák könnyűek, ezért egy hevederrel vállra akasztva gyorssá és egyszerűvé teszik a kaszálást. A természetkímélő kaszálás során elsősorban kisebb kiterjedésű, vagy speciális természetvédelmi kezelést igénylő területek karbantartására, tisztítására használjuk.