Jedlik nyos ProgramBemutatkozsA kutats sznhelyeiZmolyi-medencePutnoki-dombsg, Nyugat-CserehtBkk-vidkSzatmr-BeregBorsodi MezsgBihari-skA gyepgazdlkods trtneti ttekintseA gyepgazdlkods eszkzei, gpeiAgresszv gyomKaszlsNemkvnatos tzParlagterlet
GalriaFrum
FELHASZNLKNAK

Email:
Jelsz:
Regisztrci »
Borsodi Mezsg

 

  1. Tiszabábolna: Szilpusztai-rét

    A Borsodi Mezség Tájvédelmi Körzetben, egy si Tisza-meder (Montáj-) bels öblében, a Szilpusztai erdre merleges elhelyezkedés övzátonyokon kialakult élhely. A zátonyok közötti mélyedések jellemz növénytársulásai a magassásosok (Caricetum acutiformis-ripariae) és a nádas mocsarak (Scirpo-Phragmitetum). A zátonyok értékes reliktum társulása a sziki erdei rét (Peucedano-Asteretum), amelyet helyenként ürmös szikes puszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae) vált fel. Magas fekvése miatt a középkorban innen az erdt kivágták, annak területét szántották, majd a XX. Században újra erdsítették, javarészt tájidegen akácerdkkel. A rossz termképesség területeket –a korábbi tisztások területével egybe használva- kaszálták, legeltették. Az 1990-es évek elejétl itt elbb a legeltetést, majd a kaszálást is beszüntették. Az élhely degradációja ennek következtében megindult. Említést érdemel a terület sziki kocsord (Peucedanum officinale) állománya, és az ezen él nagy sziki bagoly lepke elfordulása.
     
  2. Tiszabábolna: Kelemenes

    A Tisza hullámterében elhelyezked övzátonyokon elhelyezked ártéri kaszálórét, amelyet a Tisza-tó építésekor az új gáttal keresztben kettévágtak. Jellemz természetes növénytársulásai a magassásosok (Caricetum acutiformis-ripariae) a sziki erdei rét (Peucedano-Asteretum), amelyet helyenként ürmös szikes puszta (Artemisio-Festucetum pseudovinae) vált fel, amelyre leginkább a sóvirág erteljes tövei hívják fel a figyelmet. Az 1998-al kezdd néhány árvízben gazdag év következtében a gyalogakác szinte 100%-os felszínborítást ért el a program kezdetére. A terület nagy részét a XX. század közepén felszántották, fleg kertészeti kultúrákat termesztettek itt. A Tisza-tó 1970-es években történt kialakítása során a területet a vízügy tározótér céljaira kisajátította, így a szántóföldi mvelés megsznt. Gyepgazdálkodásra tértek át, mellyel az 1990-es évek közepén hagytak fel.
     
  3. Tiszalúc: Kis-Horgoló

    A Tisza hajdani árterén kialakult öreg botolófüzekkel tarkított ártéri kaszálórét. Jellemz társulások az ecsetpázsitos rétek (Agrostio-Alopecuretum pratensis) illetve a fehértippanos rétek (Agrostetum albae) és a magassásosok (Caricetum acutiformis-ripariae). A kaszálás elmaradása következtében a program megkezdéséig a rekettyefz (Salix cinerea) és a siska nádtippan (Calamagrostis epigeios) rohamos terjedése volt észlelhet.
     
  4. Tiszalúc: Emberes

    A Tisza hajdani árterén kialakult öreg botolófüzekkel, és hazai nyár (Populus sp.) csoportokkal tarkított ártéri kaszálórét. Jellemz társulások az ecsetpázsitos rétek (Agrostio-Alopecuretum pratensis), illetve a fehértippanos rétek (Agrostetum albae) és a magassásosok (Caricetum acutiformis-ripariae). A kaszálás elmaradása következtében a program megkezdéséig a rekettyefz (Salix cinerea) és az óriás aranyvessz (Solidago gigantea) rohamos terjedése volt észlelhet.


     
  5. Tiszalúc: Ökörfz

    A Tisza hajdani árterén kialakult öreg botolófüzekkel tarkított ártéri kaszálórét. Jellemz társulások az ecsetpázsitos rétek (Agrostio-Alopecuretum pratensis) a réti csenkeszes rétek (Festucetum pratensis), illetve a fehértippanos rétek (Agrostetum albae) és a magassásosok (Caricetum acutiformis-ripariae). A kaszálás elmaradása következtében a program megkezdéséig a rekettyefz (Salix cinerea) és az óriás aranyvessz (Solidago gigantea) terjedése volt észlelhet.

     
  6. Kesznyéten: Aranyfüzes

    A Tisza hajdani árterén kialakult öreg botolófüzekkel tarkított ártéri kaszálórét. Jellemz eredeti társulásai az ecsetpázsitos rétek (Agrostio-Alopecuretum pratensis) a réti csenkeszes rétek (Festucetum pratensis). A területet az 1980-as években felszántották, majd mvelését a tsz. tönkremenetele során felszántva felhagyták. Az így kialakult gyomtársulás felszínében évrl évre jelents túráskárt okoztak a vaddisznók. A szántás és a túrások nyomainak eltüntetése céljából a terület elmunkálásra és lucernával bevetésre került. A program célja az évi négyszeri kaszálás hatására visszatelepül eredeti vegetáció figyelemmel kísérése volt, mint a parlagterületek rehabilitációja egyik módszerének kidolgozása.