Jedlik Ányos ProgramBemutatkozásA kutatás színhelyeiZámolyi-medencePutnoki-dombság, Nyugat-CserehátBükk-vidékSzatmár-BeregBorsodi MezőségBihari-síkA gyepgazdálkodás történeti áttekintéseA gyepgazdálkodás eszközei, gépei
GalériaFórum
FELHASZNÁLÓKNAK

Email:
Jelszó:
Regisztráció »
Szatmár-Bereg

A vizsgálati területek két kistájon, a Beregi-sík és a Szatmári-sík területén helyezkednek el. A Bereget nyugatról a Tisza, keletről az országhatár (Ukrajna) határolja. A Szatmári-sík ettől délre található, a Tisza és a Szamos által közrefogva. Kelet felől a Szatmári-síkot szintén országhatár (ukrán és román) zárja.

A mintaterületek mindegyike természetvédelmi oltalom alatt áll. A fülesdi mocsárrét csupán Natura 2000-es terület, a többi azonban a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet vagy a Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület része.

  1. sz. vizsgálati terület: a Barabás, Lónyai-erdő melletti területet mezofil kaszálórétek és szikesedő legelők jellemzik. Legjelentősebb természeti értéke a fészkelő haris és az elevenszülő gyík állománya.
     
  2. sz. vizsgálati terület: Barabás, Kaszonyi-hegy oldalán illetve lábánál sziklagyep-sztyeprét valamint xerotherm cserjés és szárazgyep mozaikja található, melyet betelepített akácfoltok tagolnak. Kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű kárpáti és dácikus faunaeleme a beregi futrinka, az erdélyi kurtaszárnyú-szöcske, a Stys tarsza, a vöröslábú hegyisáska, a csillogó boglárka és a nagyfoltú hangyaboglárka.
     
  3. sz. vizsgálati terület: Márokpapi melletti mezofil kaszálórét.
     
  4. sz. vizsgálati terület: Hetefejércse melletti, helyenként becserjésedő, szikesedő legelő. Legjelentősebb természeti értéke a sziki kocsord, a réti őszirózsa valamint a nagy szikibagoly(lepke). A területen rendszeresen fészkel a haris is.
     
  5. sz. vizsgálati terület: Fehérgyarmat községhatárban egy elnádasodó, nedves kaszálórét.
     
  6. sz. vizsgálati terület: Fülesd községhatárban egy mezofil kaszálórét, említést érdemlő természeti értéke az elevenszülő gyík.
     
  7. sz. vizsgálati terület: Fülesd, a Fülesdi-erdő melletti mocsárrét. Jelentős természeti értéke a tömegesen előforduló kornistárnics, valamint a több más védett lepkefaj mellett nagy számban előforduló szürkés hangyaboglárka és a vérfű boglárka.

A Beregi-sík hazánk legészakkeletibb tájegysége, amelynek kialakulása összefügg a Kárpátok és az Alföld fejlődéstörténetével. Külön geológiai érdekessége a barabási Kaszonyi-hegy romvulkánja, amelyek kapcsolódik a belső-kárpáti vulkáni övezetéhez.

Az Északkeleti-Kárpátokból érkező folyók munkája volt felszínalakító tényezők és a talajképződési folyamatok fő meghatározója. A folyók az elmúlt tízezer évben gyakran változatták folyásirányukat, így a területet nagyszámú holtág és feltöltött folyómeder tarkítja. A folyómeder és a környező ártéri síkságok természetes fejlődését megszakította a Tisza-szabályozás, amely véglegesen megváltoztatta a térség hidrológiai és ökológiai sajátosságait.

A Bereg 150-200 m vastag, folyóvízi kavicsot is tartalmazó pleisztocén üledékére 5-15 m-es, főként agyagból és iszapból álló holocén rétegek települtek. A felszín nagyrészét fiatal öntésagyagok és öntésiszapok borítják. A sok finom iszapot és agyagot a folyók áradásaik alkalmával rakták le. A talajtakaró 96%-ban öntésanyagokon képződött hidromorf talaj.

A szatmári kistájat 1-12 m vastag holocén folyóvízi képződmények fedik. A Szamos és az országhatár közötti területen a barnaföldek az uralkodóak, ezeket kisebb öntésiszap- és homokfoltok szakítják meg. A talajtakaró teljes egészében öntésanyagokon kialakult, talajvízhatás alatt álló réti és lápi talajokból áll.

A Beregi- és a Szatmári-sík mérsékelten meleg és mérsékelten hűvös éghajlati öv határán fekvő táj. A napfényellátottság évi 1.950-1.970 óra körüli. Nyáron 760-800 óra, télen 160-170 óra napsütés várható. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga 9,4-9,7 °C ill. 16,5-16,5-16,8 °C. A csapadék évi összege 610-680 mm (ÉK-en 700 mm), a tenyészidőszaké 370-380 mm (ÉK-en 400 mm).