Jedlik nyos ProgramBemutatkozsA kutats sznhelyeiZmolyi-medencePutnoki-dombsg, Nyugat-CserehtBkk-vidkSzatmr-BeregBorsodi MezsgBihari-skA gyepgazdlkods trtneti ttekintseA gyepgazdlkods eszkzei, gpeiAgresszv gyomKaszlsNemkvnatos tzParlagterlet
GalriaFrum
FELHASZNLKNAK

Email:
Jelsz:
Regisztrci »
Putnoki-dombsg, Nyugat-Csereht

A vizsgálati területek többsége a Putnoki-dombság területén helyezkedik el, mely kistáj 200-400 m átlagmagasságú, D-i, DK-i csapású völgyekkel felszabdalt medence-dombság. A területeket harmadidszaki üledékeken képzdött, agyagbemosódásos barna erdtalajok, a mélyebben fekv részeken réti talajok borítják. A dombság növényföldrajzilag a Pannóniai flóratartomány Északi-középhegység flóravidékének Tornense flórajárásába tartozik. A kutatási helyszínek többsége olyan korábban kaszált terület, melyek mvelését felhagyták (Gömörszls: Csató-, Pozsok-vgy.). Itt a folyamatos eutrofizáció eredményeként a korábbi láp- és mocsárrétek nádasodása és cserjésedése jellemz. Természetes növényzetüket nem zsombékoló magassásosok, bokorfüzesek, nádasok képezik, de széleslevel gyapjúsásas láprétfoltokat is találni. Jellemz fajok a Carex gracilis, C. acutiformis, C. panicea, Cirsium canum, Lythrum salicaria. Többfelé elforduló védett faj a Sonchus palustris, az Eriophorum latifolium és az Inula helenium, melyek mellett értékes faj a nem védett C. flacca és a C. nigra is. A vizsgált területek másik csoportjába a korábban fként legelként használt területek tartoznak (Gömörszls: Alsó-rét, Kelemér: Egres-kút, Buda-vgy, Szuhaf: Latrány-vgy.). Ezek növényzetének jelents része mára összefügg nádassá alakult, melyeket kisebb kiterjedés magassásos, valamint degradált mocsárrét foltok tarkítanak. Jellemz fajai ezeknek az élhelyeknek a Phragmites australis, C. acutiformis, Caltha palutris, Galium aparine, Cirsium canum, Salix cinerea, míg védett fajai az I. helenium és a S. palustris. További élhelytípus a hajdani kaszált gyepbl kialakult parlagterület, melyen 6-8 éve szántóföldi mveléssel próbálkoztak. Ezek jelenlegi állapota üde kaszálórét, jelents mérték gyomosodással.

A vizsgált élhelyek másik része a Nyugat-Cserehát területén helyezkedik el, mely kistáj hazánk legészakibb dombvidéke. A kistájat hegyvidékek övezik, azonban délre, az Alföld felé nyitott, ezért valójában medence-dombság. A kistájat nagyobb részben harmadidszaki agyagos üledéken képzdött agyagbemosódásos barna erdtalajok borítják, a patakvölgyekben öntés-réti talajok jellemzek. A vizsgálati helyszínek Abod községtl észak-keletre húzódó patakvölgyben helyezkedtek el, ahol fleg felhagyott kaszálókat és legelterületeket találunk. Jelents kiterjedés, értékes sédbúzás mocsárréteket találni itt, kisebb magassásos foltokkal és regenerálódó parlagterületekkel, valamint patakmenti magaskórósokkal. A területen általánosan elterjedt, helyenként tömeges a Sanguisorba officinalis. Értékes védett faj a Polygonum bistorta. Kisebb részen magassásos és bokorfüzes, míg a felhagyott szántókon különböz fejldési stádiumú gyomos, regenerálódó területek jelentek meg. A terület védett növényfaja a Sonchus palustris.

A vizsgálatai területek jelents része nagyon értékes lepke-élhely. A kutatási területekrl a hasonló jelleg hazai élhelyek lepkefajainak kb. 80 %-a került el. A fajok legnagyobb része a hazai jobb állapotú mocsár- és láprétek, esetleg ezek szegélyének, magaskórós társulásainak jellemz állata. Lepidopterológiailag az abodi láprétek tnnek a legértékesebbnek. Kiemelked jelentség a Diachrysia zosimi jelenléte, melynek az abodi lápréteken az egyik leggazdagabb hazai populációja él. A faj rendkívül veszélyeztetett, még megmaradt állományai fennmaradás határán vannak. Az Archanara neurica Európa és hazánk legnagyobb mocsár - és lápvidékeinek ritkasága, mely Gömörszlsön került el. További kiemelked védett érték a Maculinea teleius, mely csak az abodi lápréteken került el, ill. a Maculinea nausithous melynek az abodi az egyetlen Dunától keletre ismert populációja a Kárpát-medencében. Rendkívül lokális elterjedés az Eumedonia eumedon is, amely Szuhafn, elláposodó területen találtunk. A területeken mindenütt – bár változó gyakorisággal – él a szintén védett, láp- és mocsárrétekhez ragaszkodó Lycaena dispar és Brenthis ino is. A vizsgálati területek Orthopterái között kiemelked érték a Ruspolia nitidula, mely a nedves élhelyen, vagy azok határán él, és a Kárpát-medencétl északabbra már nem fordul el. Jelents érték még a Conocephalus discolor, C. dorsalis, Chrysochraon dispar, Stethophyma grossum, Mecostethus (Parapleurus) alliaceus , Chorthippus montanus, melyek mindenütt csak jó állapotú élhelyeken fordulnak el. Puhatestek között a Vertigo angustior érdemel említést, mely az állandóan nedves, meszesebb alapkzet réteket, mocsarakat, lápokat kedveli. Gerincesek között a fokozottan védett Crex crex a legnagyobb érték, mely egyes években nagy egyedszámban költ. A kezelési kísérletek f célja a gyomfajok kiszorítása és fajgazdag üde gyepek kialakítása volt.