Jedlik nyos ProgramBemutatkozsA kutats sznhelyeiA gyepgazdlkods trtneti ttekintseA gyepgazdlkods eszkzei, gpeiAgresszv gyomKaszlsNemkvnatos tzParlagterlet
GalriaFrum
FELHASZNLKNAK

Email:
Jelsz:
Regisztrci »

Jedlik Ányos program

 

A Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány természetgazdálkodási programjának keretében 13 év óta egy a napjainkban általában megszokott gyakorlattól eltér gyepkezelési módot alkalmaz a Zámolyi-medencében a tulajdonában lév mintegy 2000 ha természeti értékekben gazdag gyepterületen.

A kaszálás élvilágra kifejtett hatásának felmérésérl 1998-ban, Németországban, a NABU kiadásában készült egy kiadvány, amely különböz kaszatípusoknak az egyes területek kétélt állományára gyakorolt hatását vizsgálta. A vizsgálat adatai magyar szemmel sokszor túlzónak, és esetenként pontatlannak bizonyultak, ezért szükségesnek láttam egy hasonló, de hazai viszonyok között történt kutatás elindítását, és tapasztalatainak megosztását a hasonló körülmények között tevékenykedkkel. Ehhez azonban nem álltak rendelkezésre korábbi kutatási eredmények, s az ezzel foglakozó szakirodalom is nagyon szegény.

A természetvédelmi munka nemcsak abból, áll, hogy észleljük egy ritka érdekes faj jelenlétét, lefényképezzük és sajnálkozunk, vagy másokat szidunk, esetleg megbüntetünk eltnése miatt. Természetesen van ilyen is, de az igazi feladat az, hogy a természetvédelem tulajdonosi-kezeli pozíciójából adódóan, kitalálói, irányítói és végrehajtói is legyünk egyre több területen, napi természetgazdálkodási, kezelési feladatoknak. Meg kell tanulnunk, hogy hogyan lehet egy-egy fontos indikátor faj megjelenéséhez vagy állandósult jelenlétéhez napi gazdálkodási feladatokat igazítani. A tapasztalatokat technológiaszeren le kell írni, hogy az utánunk jövknek ne kelljen mindent újra kezdeni.

Ezek voltak az alapgondolatai annak, amiért a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány keretei között szerzett több éves természetgazdálkodási tapasztalataimra alapozva 2004-ben Viszló Levente útjára indított egy szélesebb kör kutatás-sorozatot, melynek célja a gyepkezelési ismeretek további bvítése, pontosítása volt. A kutatás témafelvetése, és els megállapításai találkoztak számos, a gyepek élvilágával és hasznosításával foglalkozó kutató, s köztük Dr Varga Zoltán a Debreceni Egyetem professzorának hasonló kutatási felvetéseivel. Ezután szervezdött e témakör alaposabb kutatására a magyarországi gyeptípusok jó részét lefed szervezetek konzorciuma, mely a Jedlik Ányos kutatás-fejlesztési pályázaton sikeresen szerepelt, és megbízást kapott a természetkímél gyephasznosítás kutatására és a Natura2000 területeken alkalmazandó technológia elkészítésére. A kutatóhálózat azonban már nemcsak a természetkímél kaszálás, hanem a parlagterületek visszagyepesítésének lehetségeit, az özönnövények, kezelési módjait valamint a természetvédelmi kezelés részeként alkalmazott tüzek hatásait is vizsgálta. Tekintettel arra, hogy a parlagterületek átalakulása és a tüzek hatásainak vizsgálata hosszabb idt vesz igénybe, e vizsgálatokba szélesebb körbl vontuk be a témával foglalkozó kutatókat és közös eredményeinket is itt tesszük közzé.

Kutatócsoportunk arra vállalkozott, hogy a gyepek kezelésében egy elítéletektl és dogmáktól mentes technológiát vizsgál és kísérletez ki, amely egyaránt figyelembe veszi a tájtörténeti tevékenységeken alapuló hazai tapasztalatokat valamint a hasonló témakörben végzett újszer, formabontó és a jelenlegi hazai gyakorlatból még hiányzó nemzetközi kutatásokat is.

Kutatásunk során egy helyes és betartható természetkímél gyepkezelési technológia megalkotása volt a cél, melynek alkalmazása valóban az élvilág nagy részének fennmaradását szolgálja, s nem pedig tétnélküli, haszontalan, felesleges, de jól ellenrizhet tevékenységek elírása. A természetkímél gyephasznosítás technológiájának vizsgálata során legfbb gyakorlati célkitzésünk az, hogy a gyepek kaszálása szárzúzása ne a támogatás eléréséhez rendelt munka legyen, hanem a gyepgazdálkodás egyik eszközeként biztosítsa a legeln tartott állatok kiegészít téli takarmányozását! Az állatoknak, gazdáiknak valamint a terület élvilágának, tehát tágabb értelemben mindenkinek az a legjobb, ha megfelel technológia alkalmazásával és a legkevesebb energiaráfordítással az állatok természetes körülmények között vehetik magukhoz táplálékukat, idben és térben, idjáráshoz, napszakhoz alkalmazkodva válogatva azt.

Kutatásunk során tehát leginkább a gyepek komplex, állatokkal történ hasznosítását, a legeltetés, kaszálás, esetlegesen égetés kezelési modelljét vizsgáltuk és ahhoz próbáltunk gyakorlatban hasznosítható ismeretanyagot szolgáltatni.