« Vissza
A tzek hatsainak hazai s nemzetkzi ttekintseA tzek hatsainak vizsglata skvidki szraz s skvidki nedves gyepterleteken A tzek hatsainak vizsglata dombvidki gyepterleteken A nappali lepke felmrs eredmnyei rtkels s termszetvdelmi kezelsi javaslatokTzvdelmi szablyoksszefoglals

Tzvédelmi szabályok

 

Fontos kiemelni, hogy az égetéses kezelésekre fokozottan érvényesek a tzgyújtással kapcsolatos jogszabályok és tzvédelmi elírások. Emellett a nem tervezett tzgyújtások rendkívül nagy kárt tehetnek a természeti értékekben, melynek elkerülése végett a következ rendszabályok tartandóak be. Az 1996 évi XXXI. törvény többek között a tz elleni védekezésrl rendelkezik, amely kimondja, hogy az erd- és parlagtz elleni védelem, a tzesetek megelzése, a tzoltás feltételeinek biztosítása, a tulajdonos, a kezel, illetve a használó közös feladata.

 

A kiemelten veszélyeztetett területekre a gazdálkodóknak, tulajdonosoknak védelmi tervet kell készíteniük, melynek tartalmaznia kell a kérdéses terület vagy területrészek jelenlegi helyzetének leírását, a megelzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és rendelkezésre álló tzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve a tz elleni védelem módszereinek és technikáinak leírását is. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tz- veszélyt ne jelentsen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelberendezést rizet nélkül hagyni nem szabad. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. A területeken gazdálkodáshoz kapcsolódó alkalomszer vágástéri és egyéb hulladék égetése csak az illetékes tzoltósághoz történ bejelentést kövezen végezhet. Az égetést a gazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik, szélcsendes idben. Az égetést csak akkor lehet lekezdeni, ha a vágástéri és egyéb hulladékok a gyúlékony területtl legalább ötven méterre halomba vannak rakva, és körülötte legalább két méter széles, frissen felszántott vagy felásott, éghet anyagoktól mentes tzvéd sáv van kiépítve. Az égetés helyszínén a tz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelel mennyiség tzoltó eszközt kell készenlétbe helyezni. Az égetést úgy kell befejezni, hogy az esti sötétedésig elegend id álljon rendelkezésre a tz, biztonságos eloltásához.

 

A fokozottan tzveszélyes idszakokra és a védett területekre vonatkozóan szigorúbb szabályok vonatkoznak. Védett természeti területen a kiépített és kijelölt tzrakó hely kivételével, a tz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. Ezen területeken kerülni kell a vágástéren történ hulladékégetést. Amikor az idjárás csapadékmentes, valamint az emberi feleltlenség és gondatlanság következtében jelentsen megn az erd és parlagtüzek száma, akkor a Földmvelésügyi Minisztérium tzgyújtási tilalmat rendel el. A gazdálkodók a tzgyújtási tilalom ideje alatt a tzvédelmi és természetvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében kötelesek az erdbe vezet utak, ösvények bejáratánál és a tzrakó helyeken az általános tzgyújtási tilalomra figyelmeztet táblát elhelyezni, a rendelkezések megtartását folyamatosan ellenrizni, a veszélyeztetett helyekre a tz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tzvédelmi röket állítani. A keletkezett tz oltására vonatkozóan a gazdálkodónak kötelessége a tzveszélynek fokozottan kitett és a fokozottan védett területeken, kijelölt létesítményben, legalább 30 személy részére a tz oltására alkalmas felszerelést, készenlétben tartani.

 

A tz keletkezése a természeti, anyagi, személyi károkozáson túl magával vonja a leveg tisztaságának veszélyeztetését is, melyet nem választhatunk el a tzvédelem feladataitól. Ezeket a feladatokat kormányrendelet szabályozza, amely tartalmazza, hogy a közút, vasút, töltés, árok, bevágás, stb. mentén, a létesítmény tengelyétl számított 100 méteren belül bármely növényzet égetése tilos, valamint azt, hogy lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése, az illetékes szakhatóságok, környezetvédelmi hatóságok külön engedélye nélkül tilos. A megelz tzvédelmi elírások betartása minden állampolgárra és az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárra vonatkozik. A gondatlan vagy szándékos tzokozás esetén az elkövet tzvédelmi szabálysértést követ el, és egyezer forinttól tízezer forintig terjed helyszíni bírsággal, tízezer forinttól hatvanezer forintit terjed szabálysértési bírsággal, hatvanezer forinttól ötszázezer forintig terjed tzvédelmi bírsággal sújtható. Az a személy, aki tz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz el, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bncselekményt követ el. A megállapított bntettet két évtl nyolc évig terjed szabadságvesztéssel büntetend. Különösen nagy, megállapított vagyoni hátrányt okozva a büntetés öt évtl tizenöt évig terjed szabadságvesztéssel is sújtható.

 

Ha tz keletkezik az erd vagy parlag területeken, a tzvédelmi törvény szerint, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tzoltóságnak, ha erre nincs lehetsége, a rendrségnek, a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának, jegyzjének, illetleg a természetvédelmi területeken a természetvédelmi rnek. A tz oltása, terjedésének megakadályozása állampolgári kötelesség.

 

A természetben kialakult tüzek oltásának leghatékonyabb módszere, ha nem áll rendelkezésre megfelel er, eszköz, és a terepviszonyok is kedveztlenek az, ha a terjedés mögül, egy pontról a rendelkezésre álló erket kétfelé osztva, a tz vonalán körbe haladva végezzük az oltást. Amennyiben rövid idn belül megfelel erket lehet a helyszínen összpontosítani, úgy megosztva azokat, a háttérre és a terjedési iránnyal szembe is be kell vetni ket, figyelembe véve a terep adta lehetségeket. A tüzet célszer mindig csoportok kialakításával oltani, a balesetveszélyes helyzetek elkerülése és az azonnali segítségnyújtás érdekében.

 

A természetben keletkez tüzek oltására többféle tzoltási módot használunk. A legpraktikusabb, ha az égést különböz kéziszerszámokkal, lapáttal, szikracsapóval, kapával próbáljuk elnyomni. Ezeket az eszközöket egy csoporton belül megosztva célszer alkalmazni. A szikracsapóval a láng leverését lehet igen hatékonyan elvégezni, míg a lapáttal az éghet aljnövényzet elkaparását, illetve nyomással az oxigéntl való elzárását végezhetjük, ezt sokszor ásó segítségével, földel való leszórással, véglegesíthetjük. Ez a felállás különösen fenyerdben, avar, alom, gyepek égésekor hatékony, hiszen a több centiméter vastag növényzet esetében a csak földdel való letakarás sokszor nem vezet eredményre. Az oltáshoz használunk különböz tzoltó anyagokat is, melyeket akkor alkalmazhatunk csak, ha a gépjármfecskendvel meg tudjuk közelíteni az oltandó területet. Amennyiben a tz olyan helyen van, hogy fecskendrl sugarat lehet szerelni hozzá, úgy mindenképpen érdemes alkalmazni ezt az oltási módot is. Sok esetben alkalmazzuk azt a módszert, amikor a tz terjedése elé valamilyen gátló akadályt készítünk. A legtöbbször különböz gépek segítségével védszántást, láncfrésszel semleges éghet növénytl mentes zónát, esetleg bozótvágóval pásztát alakítunk ki.

 

A nagy mennyiség éghet növényzet miatt ilyenkor legalább 5-10 m széles védsávot érdemes kialakítani. A tz oltásakor mindig fel kell mérnünk az ellentz gyújtásának lehetségét is. Ez a tzoltási módozat szigorúan engedélyköteles, csak a tzoltás-vezet utasítására hajtható végre. Figyelembe kell vennünk a szélirányt, az ellentz terjedését befolyásoló tényezket, valamint a rendelkezésre álló erket, eszközöket, melyek megakadályoz-hatják az ellentz tzzé fejldését a lehetséges kitörési pontokon.

 

Rendkívül fontosak az oltás utómunkálatai. A tz terjedésének megakadályozása után történik a kisebb elszigetelt tzfészkek felszámolása, valamint a tz eloltott határvonalának újraellenrzése. Nálunk a gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy amikor a csoportok találkoznak, minden csoport az általa eloltott vonalon megy vissza és ellenrzi a már eloltott részeket és végzi a tz teljes és végleges eloltását.