« Vissza
A tüzek hatásainak hazai és nemzetközi áttekintéseA tüzek hatásainak vizsgálata síkvidéki száraz és síkvidéki nedves gyepterületeken A tüzek hatásainak vizsgálata dombvidéki gyepterületeken A nappali lepke felmérés eredményei Értékelés és természetvédelmi kezelési javaslatokTűzvédelmi szabályokÖsszefoglalás

Tűzvédelmi szabályok

 

Fontos kiemelni, hogy az égetéses kezelésekre fokozottan érvényesek a tűzgyújtással kapcsolatos jogszabályok és tűzvédelmi előírások. Emellett a nem tervezett tűzgyújtások rendkívül nagy kárt tehetnek a természeti értékekben, melynek elkerülése végett a következő rendszabályok tartandóak be. Az 1996 évi XXXI. törvény többek között a tűz elleni védekezésről rendelkezik, amely kimondja, hogy az erdő- és parlagtűz elleni védelem, a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása, a tulajdonos, a kezelő, illetve a használó közös feladata.

 

A kiemelten veszélyeztetett területekre a gazdálkodóknak, tulajdonosoknak védelmi tervet kell készíteniük, melynek tartalmaznia kell a kérdéses terület vagy területrészek jelenlegi helyzetének leírását, a megelőzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve a tűz elleni védelem módszereinek és technikáinak leírását is. A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- veszélyt ne jelentsen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizet nélkül hagyni nem szabad. Veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. A területeken gazdálkodáshoz kapcsolódó alkalomszerű vágástéri és egyéb hulladék égetése csak az illetékes tűzoltósághoz történő bejelentést kövezően végezhető. Az égetést a gazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik, szélcsendes időben. Az égetést csak akkor lehet lekezdeni, ha a vágástéri és egyéb hulladékok a gyúlékony területtől legalább ötven méterre halomba vannak rakva, és körülötte legalább két méter széles, frissen felszántott vagy felásott, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sáv van kiépítve. Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltó eszközt kell készenlétbe helyezni. Az égetést úgy kell befejezni, hogy az esti sötétedésig elegendő idő álljon rendelkezésre a tűz, biztonságos eloltásához.

 

A fokozottan tűzveszélyes időszakokra és a védett területekre vonatkozóan szigorúbb szabályok vonatkoznak. Védett természeti területen a kiépített és kijelölt tűzrakó hely kivételével, a tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. Ezen területeken kerülni kell a vágástéren történő hulladékégetést. Amikor az időjárás csapadékmentes, valamint az emberi felelőtlenség és gondatlanság következtében jelentősen megnő az erdő és parlagtüzek száma, akkor a Földművelésügyi Minisztérium tűzgyújtási tilalmat rendel el. A gazdálkodók a tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi és természetvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében kötelesek az erdőbe vezető utak, ösvények bejáratánál és a tűzrakó helyeken az általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni, a rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni, a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket állítani. A keletkezett tűz oltására vonatkozóan a gazdálkodónak kötelessége a tűzveszélynek fokozottan kitett és a fokozottan védett területeken, kijelölt létesítményben, legalább 30 személy részére a tűz oltására alkalmas felszerelést, készenlétben tartani.

 

A tűz keletkezése a természeti, anyagi, személyi károkozáson túl magával vonja a levegő tisztaságának veszélyeztetését is, melyet nem választhatunk el a tűzvédelem feladataitól. Ezeket a feladatokat kormányrendelet szabályozza, amely tartalmazza, hogy a közút, vasút, töltés, árok, bevágás, stb. mentén, a létesítmény tengelyétől számított 100 méteren belül bármely növényzet égetése tilos, valamint azt, hogy lábon álló növényzet, tarló, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése, az illetékes szakhatóságok, környezetvédelmi hatóságok külön engedélye nélkül tilos. A megelőző tűzvédelmi előírások betartása minden állampolgárra és az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárra vonatkozik. A gondatlan vagy szándékos tűzokozás esetén az elkövető tűzvédelmi szabálysértést követ el, és egyezer forinttól tízezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, tízezer forinttól hatvanezer forintit terjedő szabálysértési bírsággal, hatvanezer forinttól ötszázezer forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtható. Az a személy, aki tűz pusztító hatásának kiváltásával közveszélyt idéz elő, vagy a közveszély elhárítását, avagy következményeinek enyhítését akadályozza, bűncselekményt követ el. A megállapított bűntettet két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Különösen nagy, megállapított vagyoni hátrányt okozva a büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

 

Ha tűz keletkezik az erdő vagy parlag területeken, a tűzvédelmi törvény szerint, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek, a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának, jegyzőjének, illetőleg a természetvédelmi területeken a természetvédelmi őrnek. A tűz oltása, terjedésének megakadályozása állampolgári kötelesség.

 

A természetben kialakult tüzek oltásának leghatékonyabb módszere, ha nem áll rendelkezésre megfelelő erő, eszköz, és a terepviszonyok is kedvezőtlenek az, ha a terjedés mögül, egy pontról a rendelkezésre álló erőket kétfelé osztva, a tűz vonalán körbe haladva végezzük az oltást. Amennyiben rövid időn belül megfelelő erőket lehet a helyszínen összpontosítani, úgy megosztva azokat, a háttérre és a terjedési iránnyal szembe is be kell vetni őket, figyelembe véve a terep adta lehetőségeket. A tüzet célszerű mindig csoportok kialakításával oltani, a balesetveszélyes helyzetek elkerülése és az azonnali segítségnyújtás érdekében.

 

A természetben keletkező tüzek oltására többféle tűzoltási módot használunk. A legpraktikusabb, ha az égést különböző kéziszerszámokkal, lapáttal, szikracsapóval, kapával próbáljuk elnyomni. Ezeket az eszközöket egy csoporton belül megosztva célszerű alkalmazni. A szikracsapóval a láng leverését lehet igen hatékonyan elvégezni, míg a lapáttal az éghető aljnövényzet elkaparását, illetve nyomással az oxigéntől való elzárását végezhetjük, ezt sokszor ásó segítségével, földel való leszórással, véglegesíthetjük. Ez a felállás különösen fenyőerdőben, avar, alom, gyepek égésekor hatékony, hiszen a több centiméter vastag növényzet esetében a csak földdel való letakarás sokszor nem vezet eredményre. Az oltáshoz használunk különböző tűzoltó anyagokat is, melyeket akkor alkalmazhatunk csak, ha a gépjárműfecskendővel meg tudjuk közelíteni az oltandó területet. Amennyiben a tűz olyan helyen van, hogy fecskendőről sugarat lehet szerelni hozzá, úgy mindenképpen érdemes alkalmazni ezt az oltási módot is. Sok esetben alkalmazzuk azt a módszert, amikor a tűz terjedése elé valamilyen gátló akadályt készítünk. A legtöbbször különböző gépek segítségével védőszántást, láncfűrésszel semleges éghető növénytől mentes zónát, esetleg bozótvágóval pásztát alakítunk ki.

 

A nagy mennyiségű éghető növényzet miatt ilyenkor legalább 5-10 m széles védősávot érdemes kialakítani. A tűz oltásakor mindig fel kell mérnünk az ellentűz gyújtásának lehetőségét is. Ez a tűzoltási módozat szigorúan engedélyköteles, csak a tűzoltás-vezető utasítására hajtható végre. Figyelembe kell vennünk a szélirányt, az ellentűz terjedését befolyásoló tényezőket, valamint a rendelkezésre álló erőket, eszközöket, melyek megakadályoz-hatják az ellentűz tűzzé fejlődését a lehetséges kitörési pontokon.

 

Rendkívül fontosak az oltás utómunkálatai. A tűz terjedésének megakadályozása után történik a kisebb elszigetelt tűzfészkek felszámolása, valamint a tűz eloltott határvonalának újraellenőrzése. Nálunk a gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy amikor a csoportok találkoznak, minden csoport az általa eloltott vonalon megy vissza és ellenőrzi a már eloltott részeket és végzi a tűz teljes és végleges eloltását.