« Vissza
A tüzek hatásainak hazai és nemzetközi áttekintéseA tüzek hatásainak vizsgálata síkvidéki száraz és síkvidéki nedves gyepterületeken A tüzek élőhelyekre és fajokra gyakorolt hatásaA hortobágyi Kunkápolnási-mocsárA kísérleti égetések természetvédelmi tapasztalataiA tüzek hatásainak vizsgálata dombvidéki gyepterületeken A nappali lepke felmérés eredményei Értékelés és természetvédelmi kezelési javaslatokTűzvédelmi szabályokÖsszefoglalás

A hortobágyi

Kunkápolnási-mocsárban,, 2002.07.16-17-én történt villámcsapás okozta égésnek az élőhelyekre és fajokra gyakorolt hatása

 

 

1.      2002.07-16-17-én összesen 630 ha kiterjedésű terület égett le a Kunkápolnási-mocsárban (Hortobágy). A leégett terület teljes egésze I/A zónatípusba tartozik, azaz kiemelt fontosságú, beavatkozásmentes terület. A tüzet egybehangzó vélemények alapján villámcsapás okozta.

2.      A leégett területet a következő társulástípusok borították jellemzően:

 

2.1.Szikinádas (Bolboschoeno-Phragmitetum)

2.2.Ecsetpázsitos szikirét (Agrostio-Alopecuretum pratensis)

2.3.Hernyópázsitos szikirét (Beckmannietum eruciformis)

2.4.Harmatkásás szikirét (Glycerietum poiformis)

 

3.      Az állatfajokat tekintve a következők állapíthatók meg:

 

3.1.Bár az egyenesszárnyúak egyedsűrűsége látványosan lecsökkent, az erős szél következtében a visszatelepülés néhány órával a leégés után megkezdődött.

3.2.A talaj felszínén élő gerinctelenek feltehetőleg a rendkívül száraz év miatt ezen fajok a szikirétekbe húzódtak vissza, így nagyobb mértékű pusztulás ott feltételezhető.

3.3.Mivel a leégett területeken a szárazság miatt csak nagyon elenyészően alacsony egyedsűrűségben voltak jelen kétéltűek és hüllők, a tűz nagyobb károkat ezekben a fajokban feltehetőleg nem okozott, amit az eddigi terepi vizsgálatok is alátámasztanak.

3.4.Mivel minden madárfaj költése véget ért erre az időszakra, pusztulás feltehetőleg nem következett be, amit az eddigi terepi vizsgálatok is alátámasztanak. A területet ért legnagyobb kár feltehetőleg a csíkosfejű nádiposzáta élőhelyeinek elpusztulása (lsd. korábban). Ez a faj Európa legritkább vonuló énekes madárfaja, elterjedési területén belül egyedül hazánkban növekszik állománya, ahol egyedül a Hortobágyon költ. A Hortobágyon belül is állományának több, mint 90%-a a Kunkápolnási mocsár 5 km-es körzetén belül, a szikirétek zónájában költ. Igényli az avas növényzettel borított élőhelyeket, így annak leégése után 5-10 évig nem is foglalja el azt.

3.5.A tűz következtében számos elpusztult mezei és vízipockot találtunk, valamint a tűz által „feltárt” területeken az ezen fajokat rendszeresen vagy alkalmilag fogyasztó állatfajok (fehér gólya, dankasirály, sárgalábú sirály, barna rétihéja, egerészölyv, róka) nagy egyedsűrűségét figyeltük meg.