Jedlik nyos ProgramA gyepgazdlkods trtneti ttekintseA gyepgazdlkods eszkzei, gpeiAgresszv gyomA kutats helyszneiGyomfajok elleni vdekezsGyalogakc (Amorpha fruticosa) Rekettyefz (Salix cinerea) Aranyvessz (Solidago spp.) fajokSiskandtippan (Calamagrostis epigeios) Japnkeserf (Fallopia spp.) Blvnyfa (Ailanthus altissima) Akc (Robinia pseudoacacia) A szukcesszi eredmnyeknt trtn becserjseds kezelse a Kaszonyi-hegyenKaszlsNemkvnatos tzParlagterlet
Rekettyefz (Salix cinerea)

 

 

 

 

 

A rekettyefz shonos növényfajunk. Elssorban mocsarak, lápok vizes szegélyeinek nem túl gyakori növényfaja. Bizonyos helyszíneken hirtelen állománynövekedésük értékes mocsárréti és lápréti élhelyeket veszélyeztet. Egy ilyen élhelyi átalakulás fként a gerinctelen faunára gyakorol jelents hatást. 

A rekettye állományának visszaszorítását célzó munkák 6 esztendvel ezeltt kezddtek. Eddig összesen több mint 50 hektáron zajlottak a munkák, ezek eredményeit összegeztük.

 

 Alkalmazott kezelési módszer:

1. Szárzúzás

  • A vizsgálati területen az els két szárzúzásra a vegetációs idn kívül, februárban és novemberben került sor.
  • A késbbi szárzúzások idpontja a földön fészkel madárfajok (nádi sármány, berki tücsökmadár) fiókáinak kirepüléséhez igazodott. Ennek megfelelen június végén illetve július hónapban történtek.
  • A szárzúzás 2 méter szélességben történt.

2. Szárzúzás és kaszálás

  • A vizsgálati területen az els két szárzúzásra a vegetációs idn kívül, februárban és novemberben került sor.
  • A késbbiekben a kaszálások idpontja a földön fészkel madárfajok (nádi sármány, berki tücsökmadár) fiókáinak kirepüléséhez igazodott. Ennek megfelelen június végén illetve július hónapban történtek.
  • A kaszálás 3,1 és 6,2 méter szélességben, 5 cm-es tarlómagassággal, 6 km/ha haladási sebességgel történt.

 

Kezelési tapasztalatok:

  • A fásszárú fajok (köztük az uralkodó rekettye) borítása és magassága drasztikusan csökkent a szárzúzás után. A sarjak sokkal kevésbé voltak életersek, a második évben már szinte belesimultak a gyepszintbe. A harmadik évre, az elmaradt kezelés miatt kissé megersödtek. A vizes termhelyen a zúzás hatékonysága kicsit kisebb.
  • A lágyszárú fajok borítása a cserjésekben alacsony. Az irtott vizes területeken a borítás az els évben még jelentsen, a második és harmadik évben már kevésbé jelentsen marad el a referencia sásosoktól. A szárazabb cserjések helyén a lágyszárúak borítása már az els évben meghaladta a 80%-ot, közelíti a referencia rétekét. A gyepek messzebbrl (pl. a gátról) már regenerálódottnak tntek, de közelebbrl szemlélve látszik, hogy még évbe fog a regeneráció kerülni.
  • A gyepszint magassága nagyobb szórást mutat, irtás után részben csökken. Feltn a 2007-es aszályos év hatása a gyepmagasságra mind a száraz, mind a vizes termhelyen. A gyep még egyenetlen magasságú, elssorban a nagy egyedek, a csomós füvek és a kórósabb foltok miatt. A gyep még inkább egyedekbl álló összlet, mint összecsiszolódott növényközösség.
  • Az avar borítása a zúzás miatt idlegesen ntt, majd csökkent. Vastagsága azonban általánosan csökkent. Jelents az ágavar mennyisége, ami lassan bomlik.
  • A cserjeirtás után a sásosok és rétek fajai meglepen gyorsan megtelepedtek, az összfajszám gyorsan ntt. A sásosokban azonban olyan fajok is megjelentek, amelyek a sások megersödésével ki fognak szorulni. Így a mintaterületen tapasztalt nagyobb fajszám, illetve fajsrség késbb csökkenni fog, és egyes réti fajok sásos fajokra fognak cseréldni. Elssorban a termhely-honos fajok telepedtek meg, az özönfajok részesedése meglepen alacsony.
  • Az irtás után a természetesség csökkent, de már a második évben növekedést tapasztaltunk, ám az értékek még elmaradnak a referenciák értékeitl. Az aszály általában csökkentette a természetességet.