Jedlik nyos ProgramA gyepgazdlkods trtneti ttekintseA gyepgazdlkods eszkzei, gpeiAgresszv gyomA kutats helyszneiGyomfajok elleni vdekezsGyalogakc (Amorpha fruticosa) Rekettyefz (Salix cinerea) Aranyvessz (Solidago spp.) fajokSiskandtippan (Calamagrostis epigeios) Japnkeserf (Fallopia spp.) Blvnyfa (Ailanthus altissima) Akc (Robinia pseudoacacia) A szukcesszi eredmnyeknt trtn becserjseds kezelse a Kaszonyi-hegyenKaszlsNemkvnatos tzParlagterlet
Blvnyfa (Ailanthus altissima)

 

A bálványfa kelet-ázsiai eredet faj. Európába a XVIII. század közepén került be. Udvardy László írása alapján tudjuk, hogy hazánk területérl elször a XIX. század közepérl említik, mint szándékosan behozott, és különféle területekre telepített dísznövényt. Eleinte ezekbl való elvadulásuk volt a jellemz. Késbb a kopárfásítási program (Alföld, középhegységeink) során erdészeink természetes élhelyeken teljes állományokat is létrehoztak.

A bálványfa fként a sík- és a dombvidékeken elterjedt, ám középhegységeink sziklagyepeit is ersen veszélyezteti. Hazánkban terjedése elször elssorban emberi közremködéssel, majd ezt követen robbanásszer szétterjedéssel (sarjadzóképessége hatalmas) történik. A bálványfával fertzött területeken a természetes növényzet folyamatosan degradálódik, az eredeti növényzet értékesebb fajai fokozatosan kiszorulnak. Ez természetesen a gerinctelen és a gerinces fauna átalakulását, elszegényedését okozza.

 

Alkalmazott kezelési módszer

1. Pontpermetezés (5%-os glifozáttal /gliphosate-isopropilamin/, szeptember végén)

  • (engedélyezett, III. forgalmi kategóriájú (szabadforgalmú) totál-gyomirtó szer)
  • Veszélyességi kategóriák:

·    méregkategóriája: „gyakorlatilag nem mérgez”,

·    méhveszélyességi kategória: „méhekre nem veszélyes”,

·    vízi szervezetekre vonatkozó veszélyesség: „vizekre nem veszélyes”.

  • Alkalmazni tervezett koncentráció: 5 %-os vizes oldat.

·    „A lombozat összefogása és vegyszerrel való befedése kézi permetez segítségével.”

·    „A kezelés a lombozat 70-80%-át érintette”

·    „A természetvédelmi okokból ajánlatos lehet kisebb koncentrációt használni, de az 5%-os vegyszerrel történ kezelés „csak” 96%-os eredményt hozott. Néhány esetben torz lombozat, illetve sarj megjelenése volt tapasztalható.”

·    A vegyszeres kezelés megkezdése utáni második évben, a kezelt területen magoncok tömeges (sznyeg-szer) kelését tapasztalták.

·    Ha a kezelt területen már nincs magszóró egyed, és befejezdött a tömeges magonckelés, akkor megfontolandó, hogy az egyes ismétl kezelések között egy akár két év szünetet tartsunk a gyepszint jobb regenerációja érdekében.

2. Sebzés és vegyszerezés

  • „A törzsön, a talajszint közelében vágási seb ejtése és a 15%-os vegyszernek a vágási sebbe történ befecskendezése. A vágások száma törzsátmértl függ. A vágások között legalább 2-3 cm távolságot kell hagyni, hogy ne érje akkora stressz a fát mint a háncs körkörös eltávolításánál, ami intenzív sarjadzást eredményez”
  • „A módszer 86%-os sikert hozott. Alkalmazását a környezet növényzetének minimális pusztulása indokolja. A vágási sebbe való fecskendezés egy biztonságos kijuttatási technika, ami értékes növényzet jelenlétében, illetve magasabb lombkorona esetében javasolható.”

3. Magot érlel bálványfa egyedek esetén

  • Az egyedeket ki kell vágni és a vágásfelületet 50%-os glyphosate hatóanyagú szerrel beecsetelni. A kivágott egyedek magját zsákba gyjtve el kell hordani a termhelyrl és azt egy arra alkalmas helyen elégetni. A következ évben várható sarjhatások megjelenése.
  • A kijuttatás módja:

·  „A permetez használata esetén a legkörültekintbb alkalmazással is a vegyszer bizonyos mennyisége a környez növényzetre jut. Mivel a Medallon nem szelektív gyomirtó, ennek következtében a kezelt egyedek körüli növényzet láthatóan sérült.”

·  „Amennyiben kevés bálványfa van jelen a területen, a lombozat kezelésének a területre nézve biztonságosabb módszere a levelek vegyszeres textíliával történ lekenése, így elkerülhet a növényzet sérülése”

 

Kezelési tapasztalatok (az ANPI munkatársai - B. Szts F. 2002 - alapján):

  • A bálványfa állományának visszaszorítására, felszámolására már 25 esztendvel ezeltt is voltak próbálkozások. A tényleges sikereket hozó tevékenységek 8 éve kezddtek el, mely során több, mint 200 hektárnyi területen történtek különféle kezelések. Az alábbiakban ezek tapasztalatait és eredményeit összegeztük.
  • „A mechanikai módszereket tekintve, tapasztalatok és irodalmi adatok alapján tudjuk, hogy a bálványfa kivágásával, vagy a háncs eltávolításával ellentétes hatást érünk el, mivel erteljes sarjadzásra késztetjük a fát. Ez a fajta kezelési mód csak abban az esetben javasolható, ha ezt egy hosszútávú utólagos kezelés követi.”
  • „A leghatékonyabbnak a kémiai módszer bizonyul, melyet glüfozát alapú vegyszerrel kell végezni. Ebben az esetben is számítani kell a gyökérsarjak felnövésére, melyek lombozatát a következ évben szükséges kezelni.”
  • „A permetez használata esetén a legkörültekintbb alkalmazással is a vegyszer bizonyos mennyisége a környez növényzetre jut. Mivel a Medallon nem szelektív gyomirtó, ennek következtében a kezelt egyedek körüli növényzet láthatóan sérült.”
  • „Amennyiben kevés bálványfa van jelen a területen, a lombozat kezelésének a területre nézve biztonságosabb módszere a levelek vegyszeres textíliával történ lekenése, így elkerülhet a növényzet sérülése”
  • A kezelés idpontja az élhelytl függ. A Tornai-alsóhegyen az extrém (száraz, meleg) élhelyi viszonyok mellett a bálványfa lombja hamar lehullik, így a kezelést augusztus hónap során kell elvégezni.
  • Ha a kezelés éve vagy augusztusa extrém száraz, akkor várhatóan a kezelés eredményessége messze elmarad az elre prognosztizálttól.