« Vissza
A kutatás helyszíneiTiszamenti védett területekÉszak-magyarországi védett területekSzatmár-Beregi védett területekGyomfajok elleni védekezés
Észak-magyarországi védett területek

 

Abod, Abodi-patakvölgy (mocsárrét, magassásos) 

A patakvölgyet korábban rendszeresen kaszálták, legeltették, mozaikosan használták. A rendszeres művelés felhagyását követően egyes részeken legeltetés és kaszálás történik. A program során a természetes gyepregeneráció (különböző ideje történt felhagyás okozta változások, újranépesülés, adventívek terjedése) vizsgálata zajlott.

Gömörszőlős, Csató-völgy, Pozsok-völgy, Alsórét (láprét, nádas, magassásos)
 
A kezelések célja a természetes szukcesszió megállítása kaszálással és szárzúzással (a tüzek kialakulásának megakadályozása), a haris és a nagy tűzlepke számára alkalmas élőhelyek visszaállítása a gyomnádas (Phragmites australis) területek kiterjedésének csökkentésével, valamint az aranyvessző-fajok (Solidago spp.) állományának felszámolása. A vizsgálati területen először téli időszakban szelektív cserjeirtás és szárzúzás történt. Ezt követően a magassásosokban (a haris fészkelésének függvényében) júliusban vagy augusztusban történtek a kaszálások. A nádasos élőhelyeken augusztus-december időszakban történtek a szárzúzások.
 
Kelemér, Buda-völgy, Egres-kút (üde kaszáló, nádas, magassásos)
 
A beavatkozások célja a természetes szukcesszió megállítása kaszálással és szárzúzással (a tüzek kialakulásának megakadályozása), a haris és a nagy tűzlepke számára alkalmas élőhelyek visszaállítása a nádas (Phragmites australis) területek kiterjedésének csökkentése révén. A Buda-völgyben először téli időszakban szelektív cserjeirtás és szárzúzás történt. Ezt követően a magassásosokban (a haris fészkelésének függvényében) júliusban vagy augusztusban zajlottak a kaszálások. A nádas élőhelyeken augusztus-december időszakban történt a szárzúzás.
 
Szuhafő, Latrány-völgy (mocsárrét, magassásos)
 
A kezelések célja a természetes szukcesszió megállítása kaszálással és szárzúzással (a tüzek kialakulásának megakadályozása), a haris és a védett lepkefajok számára alkalmas élőhelyek visszaállítása érdekében. A vizsgálati területen először téli időszakban szelektív cserjeirtás és szárzúzás történt. Ezt követően (a haris fészkelésének függvényében) júliusban vagy augusztusban történtek a kaszálások, ill. ősszel és tél elején szárzúzások.