« Vissza
Spontán gyepesedésGyepesítésGyeptelepítési módszerekA telepített gyep karbantartása és monitorozásaA gyepfejlődés szakaszaiLehetséges problémák és megoldásukMonitorozás

A monitorozás egy adott rendszer (pl. a telepített gyep) állapotának rendszeres megfigyelése. A gyep monitorozása során olyan adatokat gyűjtünk be, amelyek révén képesek vagyunk a gyep fejlődését nyomon követni, a felmerülő problémákat észlelni. Ezeknek az adatoknak a birtokában tudjuk naprakészen és hatékonyan megtervezni a gyepen elvégzendő beavatkozásokat.

A monitorozás végső célja az, hogy a gyepesedés folyamatát, majd a gyep fennmaradását a lehető legjobb módon tudjuk elősegíteni. Hiába ismerjük az adott cél megvalósításához már jól bevált módszereket, azok egy adott helyen, adott élőhelytípus esetén, adott táji környezetben, adott időjárási körülmények között nem biztos, hogy az elvárt módon hatnak. Az ökológiai rendszerek nagyon sok összetevőből állnak, melyek között sokféle és bonyolult kölcsönhatás áll fenn, ezért viselkedésüket csak bizonyos határok között lehet megjósolni. Az erőteljes behatások ugyan jól kiszámítható – általában katasztrofális – hatással járnak, viszont egy kisebb mértékű beavatkozás (pl. egy közepes erősségű legeltetés) az éppen fennáló körülményektől függően akár többféle következménnyel is járhat. Ezért van szükség a tevékenységeink következményeinek rendszeres monitorozására, a tapasztalatok alapján az elvégzendő beavatkozásokat újragondolására.

A természeti rendszerek monitorozása egyes esetekben nem egyszerű feladat, mert jól kell ismerni az élőhely tulajdonságait, az alkotó fajokat stb. Az alábbiakban azonban felsorolunk néhány olyan jellemzőt, amelyek megfigyelése valamivel egyszerűbb, csak kisebb fajismeretet igényel, de segítségükkel a telepített gyepben végbemenő legfontosabb folyamatok felismerhetők. A telepített gyep néhány monitorizandó tulajdonsága:

– a talaj növényzet általi borítottsága

– a növényzet foltossága,

– gyomnövények tömegessége,

– inváziós növények (özöngyomok) jelenléte (fontosabb veszélyes özöngyomok: gyalogakác, selyemkóró, magas és kanadai aranyvessző, akác, bálványfa, ezüstfa, szerbtövis, átoktüske),

– nádasodás mértéke,

– füvek és kétszikűek aránya (sztyeprétekben),

– szálfű és aljfű aránya,

– füvek és pillangós növények aránya,

– kísérőfajok jelenléte.