« Vissza
Spontán gyepesedésGyepesítésGyeptelepítési módszerekA telepített gyep karbantartása és monitorozásaA gyepfejlődés szakaszaiLehetséges problémák és megoldásukMonitorozás

A természetközeli gyep eredményes létrehozását számos tényező befolyásolja, melyek közül néhány akár meg is akadályozhatja a telepítés sikerét. Az alábbiakban azokat a kedvezőtlen hatásokat, állapotokat és folyamatokat vesszük számba, amelyek ellen megfelelő tevékenységekkel védekezhetünk.

• Erőteljes gyomosodás. Tisztító kaszálással vagy szárzúzózással a tömeges gyomokat virágzásuk előtt közvetlenül, vagy a magérlelést megelőzően kell levágni. Telepített gyepek esetén főleg a kezdeti években kell rendszeresen kaszálni, bizonyos élőhelyek esetén évente kétszer. Ha nem terjednek inváziós növények, akkor a gyomnövényzetet foltokban érdemes meghagyni, hogy az állatvilág számára változatosabb élőhely jöhessen létre.

• A vetés kiritkul. Az eredeti vetőmaggal felülvethető, de talajelőkészítés nélkül. Még jobb, ha a közeli természetes gyepről aratott vagy gyűjtött magot szórjuk el, vagy a kaszálékot terítjük el.

• Inváziós növények terjedése. Az özöngyomok többsége (pl. gyalogakác, aranyvessző) rendszeres kaszálással vagy szárzúzózással visszaszorítható. Az aranyvessző terjedését szarvasmarhával történő legeltetéssel (vagy a kaszálást követő sarjúlegeltetéssel) akadályozhatjuk meg. Egyes esetekben (pl. selyemkóró) a vegyszeres kezelés jöhet szóba.

• Nádasodás. Marhával történő legeltetéssel, járatással visszaszorítható.

• Erőteljes füvesedés. A sztyeprétek vagy a félszáraz gyepek esetén késő ősszel fogassal vagy boronával szárazabb időszakban óvatosan távolítsuk el a felhalmozódott avar egy részét, azt követően járassuk meg marhával vagy juhval a gyepet.

• Erőteljes avarosodás. A nagy mértékben felhalmozódó gyepavar eltávolítására megfelelő lehet az égetés. Az égetés februárban, esetleg március elején javasolt, amikor az avar már száraz, de a növények még nem hajtanak. Égetni csak felügyelet mellett, szélcsendes időben, a megfelelő engedélyek birtokában lehet, a nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetve. Az égetést foltokban végezzük. Az egyben leégetett gyepfolt kiterjedése ne legyen nagyobb a teljes gyepállomány ötödénél, illetve 0,1–0,2 hektárnál. Az égetést csak legkorábban 5-10 év elteltével lehet ugyanabban a gyepfoltban megismételni.

• A készikűek nagyarányú elszaporodása. A sztyeprétek vagy a félszáraz gyepek esetén érdemes valamivel többször kaszálni, illetve kevésbé intenzíven vagy rövidebb ideig legeltetni.

• Kísérőfajok hiánya. A telepített gyepre a közeli (ideális esetben szomszédos) természetes gyepen legelő állatokat hajtsuk rá. A megegyező típusú élőhelyen gyűjtött (aratott) magokat is érdemes elszórni, vagy a kaszált széna elterítése is jó megoldás lehet.

• Fajszegényedés. A kísérőfajok rendszeres bejuttatása a hasonló típusú természetes gyepfoltokról származó magokkal vagy kaszálékkal. A fajszegényedést kiváltó okot is fel kell tárni és el kell hárítani. Fajszegényedéshez vezethet a túllegeltetés, a szárazgyepek és sztyeprétek rendszeres gépi kaszálása, de a nem megfelelő használat miatti erőteljes avarosodás és füvesedés stb.

•Cserjésedés, fásodás. Szárzúzózással vagy egyedi vágással mérsékelhető. Körültekintő égetéssel is megakadályozható, amelyet az erőteljes avarosodásnál írtunk le. Vannak azonban olyan élőhelyek (pl. a hegylábi és alföldi kötött talajú száraz és félszáraz gyepek, homokpusztagyepek, homoki sztyeprétek), amelyek esetén (ha elegendően nagy a terület) néhány őshonos fát vagy cserjét érdemes meghagyni. Ezek árnyékolása miatt változatosabb lesz a gyep, növekszik a fajszám és a gyep természetessége.

• A már majdnem beállt gyep kiritkul. Mérsékeljük a legeltetés intenzitását.

• Túlságosan egyöntetű (homogén), fajszegény gyep. Kaszált gyepek esetén a kaszálást júniustól szeptemberig elnyújtva mozaikosan végezzük, évente változó mintázatban, és a terület egy részét hagyjuk kaszálatlanul, szintén évenként eltérő helyeken. Legeltetés esetén a gyep egyes részeit időnként hagyjuk ki a legeltetésből, ennek helyszíne évente változzon, legyenek olyan részek, amelyeket csak nagyon ritkán legeltetünk. Az előbb leírt módszer szerint elvégzett kaszálás és legeltetés esetleg kombinálható is.