« Vissza
Kézi kaszálásGépi kaszálásTermészetkímélő kaszálás emberi feltételeiKaszálás térbeli menete

A természetkímélő kaszálás emberi feltételei

 

Fokozott figyelmesség a munkavégzés során

Az kaszálás során az egyik legfontosabb tényező a munkát végző személyzet ismeretanyaga és viszonyulása az ottani élővilághoz, mivel szinte minden korábban ismertetett intézkedés ettől függ.

A kutatásban részt vevő szervezeteknél dolgozó traktorosok egy gyakorlati természetvédelmi oktatásban részesültek, melynek alkalmazását a munkavégzésük során folyamatosan ellenőriztük. A korábban megszerezett ismeretek, tapasztalatok  alapján határoztuk meg számukra azokat az időszakokat, és területeket, amikor és ahol munkájukat nagyobb odafigyeléssel kell végezni, és fiatal madarak észlelése estén a traktorból kiszállva, a terület alapos átvizsgálása után az esetleg megtalált fészket körbe kell kaszálniuk a fiókákat biztonságos helyre kell helyezniük. Munkaköri feladatuk közé tartozik az is, hogy figyeljék a madarak mozgását, és tapasztalataikat a munkanapló hátoldalán levő táblázatban rögzítsék. Az általuk szolgáltatott, munkavégzés során tapasztalt adatok nagy jelentőségűek a kutatás eredményeinek feldolgozása szempontjából. Megfigyeléseik értékét tovább növeli, hogy ők számolhatnak be leghitelesebben a minden traktorra felszerelt láncfüggönyös vadriasztó kaszálás folyamán tapasztalt hatásáról, az állatok mozgásáról, viselkedéséről, az alkalmazott technológia alkalmasságáról. A gépkezelők premizálása munkavégzésük során elsősorban nem a területnagyság alapján történik, hanem a menetlevél hátoldalán vezetett természeti érték felismerése és a látottak feljegyzése alapján. A láncfüggönyös vadriasztó által felzavart állatok észlelési helyét a traktorból kiszállva ellenőrzik. Bár így a területnagyság szempontjából csökkent a munkaidő kihasználtsága, ugyanakkor viszont megóvtuk természeti értékeinket és speciális adatok birtokába jutottunk. Ennek köszönhetően a láncfüggönyös vadriasztó előtt észlelt 4212 állat közül csak 42 sérült meg, 221 példányt pedig a gépkezelők mentettek ki a kasza elől.

 

Munkafolyamatok szervezése

A munkafolyamatok szervezésénél kijelenthetjük azt, hogy éjjel semmiféle munkát nem szabad végezni! Az állatok nagy része ilyenkor nem aktív s emiatt jóval több pusztul el, mint nappal!

A kaszálás módszerei között nemcsak az időbeli és térbeli ütemezésnek, hanem annak is szerepe van, hogy több gép alkalmazása esetén a meglevő gépkapacitást hogyan csoportosítsuk egy vagy több területre egyidejűleg.

A hagyományos családi gazdaságokban a munkavégzést jórészt ugyanaz a személy végzi ugyanazzal az erőgéppel az eszközöket a munkafolyamatoknak és az időjárásnak megfelelően váltogatva, így az lassan történik, van idő az élőlényeknek a menekülésre. Más a helyzet azonban a nagyobb területet érintő koncentráltabb munkavégzésnél. A kutatások megkezdéséig úgy gondoltuk, hogy egy munkaterületen, legalább 500 m hosszú fogás esetén, nem jó, ha több traktor dolgozik együtt, mivel így „túl gyorsan történik minden”, s az állatok a több gép gyorsabb munkája következtében lerövidült idő alatt nem tudnak elmenekülni. Megfigyeléseink nem ezt igazolták.

Traktorban ülve is figyeltük a madarak mozgását, és azt tapasztaltuk, hogy az állatok közül a rejtőzködő életstratégiájuk miatt a kisgidás őzek a harisok, fácánok, fürjek, hagyják el a legkevésbé területüket. Ezek a madarak ugyanis inkább csak elfutottak pár métert a fű között, majd a traktor elhaladtával ismét igyekeznek vissza a fészekre vagy megszokott helyükre. Az ő számukra a folyamatos rejtőzés nagyon fontos, ezért nem szabad a terület körbekaszálásával kezdeni a munkavégzést. Több alkalommal is megfigyeltük, hogy a fürj a traktor közeledtére kiszaladt a már lekaszált részre, majd amikor az elhaladt, visszaszaladt elbújni a fű közé. Így természetesen növekszik a kaszával történő találkozásoknak a száma, és ezzel együtt nő a pusztulásnak, vagy sérülésnek az esélye is.

Ezt nagyon jól példázta az egyik meghagyott búvósáv kora reggeli vizsgálata. Csengőkkel felszerelt zsinórral „húztuk le” a meghagyott sávot, ahol előtte reggelizett az egész társaság, és ezután rögtön el kezdték kaszálni. A csengőkkel így lehúzott 50 m2-es területről, ahol korábban 5 ember mozgott, a traktor hangjára 3 fürj reppent fel. Egy másik helyen a meghagyott búvósávban, melyet láncfüggönnyel lehúztunk a lánc mögött haladva az egyik munkatársunk a lapuló fürjre „rálépett” és az csak ekkor repült fel. Ugyanilyen eset több alkalommal történt a búvósávokban meglapult őzekkel is, sőt olyan is, amikor a láncfüggönyt is elhúzta a kutatók kezéből.

Véleményünket az eddigi tapasztalatok alapján úgy fogalmaztuk meg, hogy nagy egybefüggő területek kaszálása a korábbi, lassú szakaszos munkavégzéssel (egy-két traktor együtt) szemben jobb, ha a területen egy kiszámítható sebességű, folyamatos munkavégzés történik, a terület nagysága alapján lehetőség szerint több traktorral, mivel így az ott található és folyamatosan nyugtalanított állatok a traktor hangjának és mozgásának hatására véglegesen elhúzódnak nyugodtabb helyre, vagy az erre a célra meghagyott búvósávba, és nem megbújva csak a végső pillanatban ugranak fel, többször is veszélybe kerülve.